Stranica 340 [340]
OCR
tudásukat az ország javára értékesítsék. A papságnak egyházi feladata megoldása közben önállóságot és szabadságot biztosít. Királyi kötelességének tartja, hogy az egyházi vagyont megvédje, sőt öregbítse. Törvényben mondja ki, hogy a püspökök az egyházi ügyeket függetlenül, a kánoni törvények szerint intézzék; a világi emberek engedelmeskedjenek nekik az egyház kormányzásában s az özvegyek és árvák védelmében ; az ispánok és bírák járjanak kezőkre az igazság kiszolgáltatásában. Papot csak egyházi bíróságnál lehet perelni; pap ellen világi ember nem tanúskodhatik s vádat sem emelhet, Álláspontját nemzete előtt így okolja meg: Tudjátok meg testél töbösszetartva, A fején nyilt korona, elülről öt gyöngygyel, a felső részén pedig három liliomszerű stilizált kereszttel. Homlokát sűrű haj takarja ; baljában országalmát, jobbjában lándzsa-szerű királyi pálczát tart. Mellette két oldalt felírással : STEPHANUS REX. Gizella térdképét is kerek paszomant fogia körül. Tunikát és e fölött palástot visel, melyen gazdag paszománt fut végig. Fején nyilt korona, rajta elül öt gyöngygyel, fölül meg három liliom-alakú stilizált ött kereszttel. Jobbjában országalma ; e fi toronynyal, Balját mellére teszi. Két oldalt ez olvasható : GISLA REGINA. Szent-Imre mellképe szintén köralakú, pa vérek, hogy a pap bet dolgozik, Hiszen kö mindenki erek csak a maga dolgával bajlódik, míg a pap a magáéval is, meg a máséval is. S ezért miként ő mindnyájatokért fárad, úgy nektek is kell érette dolgoznotok, sőt esetleg életeteket is áldoznotok. A nőnevelés gondolata vezérelte SzentIstván királyt, midőn bizonyára felesége, a bajor Gizella sugalmazására, ennek széka Bold.-Szűz tiszfeletére, a veszprémvölgyi apdcza-kolostort helyén, Veszprémben, alapította (1005 alapité-levél görög szövegű, a kolostor lakói meg hihe1015), Az tőleg bajorországi henedekrendi szűzek; a kiknek munkás életét Gizella királyné Regensburgban ismerte meg. Bizonyára e veszprém-völgyi apáczák keze munkája a mai koronázó palást, mely eredetileg román stylű misemondé-ruha (casula) volt. Rajta a következő felírat olvasható: sE misemondó-ruha Krisztus megtestesiilésének 1031. évében, a XIV. indictióban, István király és Gizella királyné által a BoldogságosSzűznek Fehérvár városában levő egyháza részére készült és adományoztatott,: A koronázó palást szövete szederjes szinű selyem, négylevelű zöld rózsácskákkal behintve, Az arany- és selyem-szállal készült himzések közül különösen Szent-István, Gizella és Szent-Imre alakjai érdemelnek figyelmet. jsrvánnaekések alakú int-k rethe foglalt rérdképén látható a tunika, melyet a derékon öv fog körül, Fölötte paszomántos palást, a jobb vállnál boglárral 285 keretben. Rajta palást, gyöngyökkel és paszomanttal diszitve. Fején nincs korona ; homlokát haj fogja körül; arcza csupasz. Szent-István kírály bölcseségének elévülhetetlen bizonyítékai azok az intézkedések, melyekkel népe vallási és erkölcsi életének fejlesztését és biztosítását czélozta, Az lebegett szemei előtt, hogy a keresztény eszmék a hívek lelkében mély gyökeret verjenek és életőkben megtestesiiljenck. A frank capitularék és a zsinati határozatok hatása alatt született törvényekben megköveteli, hogy ünnep és vasárnap a munka szűneteljen s a nép az istenitiszteleten részt vegyen. Ha miséspap, ispán vagy más hívő vasárnap munkában talál valakit, ezt a munkából elűzik, Ha pedig ökörrel dolgozik, ezt elveszik tőle és a katonáknak adják oda, hogy megegyék, Ha lóval dolgozik, ezt veszik el téle; de ha akarja, ökörrel megválthatja, melyet azután a katonák esznek meg, A miséspapok és az ispánok ajánlják minden falusi bírónak, hogy az ő parancsukra vasárnap mindenki, a falu Grege-apraja, férfi és asszony a szentegyházba menjen, kivétel alá csak a házi tűzhely őrzői esnek, A ki mise alatt suttog, üres beszédével másokat nyugtalanít és a szent olvasmányra nem figyel : ha előkelő, megdorgálják és szégyenszemre a templomból kikergetik; ha pedig k a templom pitvarában mindenek szemelát nséges ember, tára megkötözik, megostorozzák és a haját levágják.
