Stranica 340 [340]
tudásukat az ország javára értékesítsék.
A papságnak egyházi feladata megoldása
közben önállóságot és szabadságot biztosít.
Királyi kötelességének tartja, hogy az egy¬
házi vagyont megvédje, sőt öregbítse. Tör¬
vényben mondja ki, hogy a püspökök az
egyházi ügyeket függetlenül, a kánoni tör¬
vények szerint intézzék; a világi emberek
engedelmeskedjenek nekik az egyház kor¬
mányzásában s az özvegyek és árvák vé¬
delmében ; az ispánok és bírák járjanak
kezőkre az igazság kiszolgáltatásában. Pa¬
pot csak egyházi bíróságnál lehet perelni;
pap ellen világi ember nem tanúskodhatik
s vádat sem emelhet, Álláspontját nemzete
előtt így okolja meg: Tudjátok meg test¬
él töb¬
összetartva, A fején nyilt korona, elülről
öt gyöngygyel, a felső részén pedig három
liliomszerű stilizált kereszttel. Homlokát sűrű
haj takarja ; baljában országalmát, jobbjá¬
ban lándzsa-szerű királyi pálczát tart. Mel¬
lette két oldalt felírással : STEPHANUS
REX.
Gizella térdképét is kerek paszomant
fogia körül. Tunikát és e fölött palástot
visel, melyen gazdag paszománt fut végig.
Fején nyilt korona, rajta elül öt gyöngy¬
gyel, fölül meg három liliom-alakú stilizált
ött
kereszttel. Jobbjában országalma ; e fi
toronynyal, Balját mellére teszi. Két oldalt
ez olvasható : GISLA REGINA.
Szent-Imre mellképe szintén köralakú, pa¬
vérek, hogy a pap
bet dolgozik, Hiszen kö mindenki
erek
csak a maga dolgával bajlódik, míg a pap
a magáéval is, meg a máséval is. S ezért
miként ő mindnyájatokért fárad, úgy nek¬
tek is kell érette dolgoznotok, sőt esetleg
életeteket is áldoznotok.
A nőnevelés gondolata vezérelte Szent¬
István királyt, midőn bizonyára felesége, a
bajor Gizella sugalmazására, ennek szék¬
a Bold.-Szűz tisz¬
feletére, a veszprémvölgyi apdcza-kolostort
helyén, Veszprémben,
alapította (1005 alapité-levél
görög szövegű, a kolostor lakói meg hihe¬
1015), Az
tőleg bajorországi henedekrendi szűzek; a
kiknek munkás életét Gizella királyné Re¬
gensburgban ismerte meg. Bizonyára e
veszprém-völgyi apáczák keze munkája a
mai koronázó palást, mely eredetileg román
stylű misemondé-ruha (casula) volt. Rajta
a következő felírat olvasható: sE mise¬
mondó-ruha Krisztus megtestesiilésének 1031.
évében, a XIV. indictióban, István király
és Gizella királyné által a Boldogságos¬
Szűznek Fehérvár városában levő egyháza
részére készült és adományoztatott,: A ko¬
ronázó palást szövete szederjes szinű selyem,
négylevelű zöld rózsácskákkal behintve, Az
arany- és selyem-szállal készült himzések
közül különösen Szent-István, Gizella és
Szent-Imre alakjai érdemelnek figyelmet.
jsrvánnaekések alakú int-k
rethe foglalt rérdképén látható a tunika,
melyet a derékon öv fog körül, Fölötte pa¬
szomántos palást, a jobb vállnál boglárral
285
keretben. Rajta palást, gyöngyök¬
kel és paszomanttal diszitve. Fején nincs
korona ; homlokát haj fogja körül; arcza
csupasz.
Szent-István kírály bölcseségének elévül¬
hetetlen bizonyítékai azok az intézkedések,
melyekkel népe vallási és erkölcsi életének
fejlesztését és biztosítását czélozta, Az le¬
begett szemei előtt, hogy a keresztény esz¬
mék a hívek lelkében mély gyökeret ver¬
jenek és életőkben megtestesiiljenck. A frank
capitularék és a zsinati határozatok hatása
alatt született törvényekben megköveteli,
hogy ünnep és vasárnap a munka szűne¬
teljen s a nép az istenitiszteleten részt ve¬
gyen. Ha miséspap, ispán vagy más hívő
vasárnap munkában talál valakit, ezt a
munkából elűzik, Ha pedig ökörrel dolgo¬
zik, ezt elveszik tőle és a katonáknak ad¬
ják oda, hogy megegyék, Ha lóval dolgo¬
zik, ezt veszik el téle; de ha akarja, ökör¬
rel megválthatja, melyet azután a katonák
esznek meg, A miséspapok és az ispánok
ajánlják minden falusi bírónak, hogy az ő
parancsukra vasárnap mindenki, a falu
Grege-apraja, férfi és asszony a szentegy¬
házba menjen, kivétel alá csak a házi tűz¬
hely őrzői esnek, A ki mise alatt suttog,
üres beszédével másokat nyugtalanít és a
szent olvasmányra nem figyel : ha előkelő,
megdorgálják és szégyenszemre a templom¬
ból kikergetik; ha pedig k
a templom pitvarában mindenek szemelát¬
nséges ember,
tára megkötözik, megostorozzák és a haját
levágják.