Oldal 336 [336]
Esztergomban a Bold.-Sziiz és Szent¬
Adalbert püspök, Egerben olajban főzött
Szent-János, Győrött a Bold.-Sziiz, Pécsett
Szent-Péter apostol, Vaczon a Bold.-Sztiz,
Veszprémben Szent-Mihdly főangyal, Ka¬
locsán Szent-Pál apostol, Biharban a Bold. ¬
Szűz, Marosvárt (Csanádon) Szent-György
vértanú és Gyula-Fehérvárott Szent-Mihály
főangyal tiszteletére alapít egyházat. Ezek
folépitése és fentartása, az istenitisztelet
gyakorlása és a hívek lelki életének gon¬
dozása czéljából nagy birtokokat és tizedet
adományoz. Így épülnek föl az egyházmegye
székhelyén az ó-keresztény stylü bazilikák
három hajóval és apsissal s négy sarok¬
foronynyal. Az esztergomi és pécsi székes¬
egyház emlékei ránk maradtak. A szijj¬
fonatok, az ágak és indák a medailonok¬
kal, palmettákkal és akanthus-levelekkel a
XI. századra utalnak. A veszprémi székes¬
egyházat Gizella királyné alapította és az
istenitisztelethez szükséges arany- és eziist¬
edényekkel és egyházi ruhákkal gazdagon
megajándékozta.
De fényben és gazdagságban mindezt túl¬
szárnyalta az a bazilika, melyet Szent-István
Árpád egykori szállásán, majd királyi szék¬
helyen, Székes-Fehérvárott épített a Boldog¬
ságos-Szűz tiszteletére. A szentély falán
bámulatos mozaik ; a padlózaton márvány¬
koczkák ; megszámlálhatatlan mennyiség¬
ben van itt kárpit, egyházi ruha és más
drágaság. Az oltárokon köröskörül szin¬
aranyból készült és drágakövekkel díszített
táblák állanak; az oltár tt remekmívű
mennyezet, a róla lefüggő szentségházzal.
Nagy számmal vannak színaranyból késziilt
és drágakövekkel kirakott ereklyetartók. A
kincstár meg tele van kristály-, onyx-, arany¬
és eziistedénynyel.
Ezt az egyházat a király saját kápolná¬
öknek sincs
egyeztével — meghagyja, A püspökök itteni
misézéséhez és a püspöki teendők végzéséhez
a prépost és a kanonokok beleegyezése még
akkor is szükséges, ha a király nincs is jelen.
Ez a fény és kiváltság méltó alapja lön a
jövő ama fejlődésének, hogy a Bold,-Szűz
székesfehérvári bazilikája a magyar királyok
koronázó és temetkező egyházává legyen.
Szent-István figyelme a sa
t és a püs¬
pökök székhelyén kívül a vidéki hívekre is
kiterjedt. Törvényben mondja ki a király,
hogy minden tíz falu építsen templomot és
adjon ennek két telket, két szolgacsaládot,
lovat, kanczalovat, hat ökröt, két tehenet
és harmincz kisebb barmot, Egyházi ruhák¬
ról és oltáróltözökről a király papról és
pedig a piispok
iy keletkeznek a megyés egyházak és
kápolnák, melyek élén a megyéspapok és
káplánok állanak. S a szent király mind¬
ehez a római pápa jóváhagyását kéri.
IL Szilveszter megadja hozzájárulását és
Asztrik kalocsai érsekkel királyi koronát
küld a magyar uralkodónak.
A kereszténység terjesztése, a hívek lelki
ügyeinek vezetése és az istenitisztelet vég¬
zése a papságra várakozott, Az első érse¬
kek és püspökök javarészben a benedek¬
Ezek
a Szent-István
rendi szerzetesek közül kerülnek ki.
még külföldön nevelődtek ;
alapította monostorok aztán gondoskodtak
az utónemzedék kiműveléséről. Saját kebe¬
lökben a későbbi
pécsi pűspök Pannonhalmán jár iskolába,
iskolát állítanak. Mór,
a ki ítt a kor szokása szerint tanulta a
triviumot (grammatika, rhetorika és dialek¬
tika) és a quadriviumot (arithmetika, mu¬
sika, geometria és astrologia),
A világi papság neveléséről első sorban
a székesegyházi (káptalani) iskola gondos¬
kodott. Szent- pen buzgólkodása révén
k és k a szerzetes élet¬
jának tartja, amelyben egy piisp
joghatósága, A káptalan tagjai, a kanonokok
közös életet folytatnak és csak az érseki zsi¬
naton kötelesek megjelenni. Ha a kírály hely¬
ben van, a krizma megszentelésével vagy a
hívek feloldozásával megbíz egy püspököt;
ha pedig másutt időz, küld ide egyet.
Ha a kirdly a templomban jelen van,
csak az a püspök misézhet, a kinek a ki¬
rály — a prépost és a többi kanonok bele¬
módot követő kanonokok testületeinek kolos¬
torai. A püspök székhelyén vagy másutt is,
a hol nagyobb számú papság volt, a pa¬
pok szerzetesek módjára egy házban lak¬
tak és közösen zsolozsmáztak. Nincs ekkor
még külön birtoka a püspöknek és a káp¬
talannak, hanem a birtok az egyházé, a
püspökségé, Szent-Istvan tehát a püspök¬
ségek mellett nem alapított még külön káp¬