Page 321 [321]
soraiból származik a későbbi törzsökös köz¬
nemesség nem egy nevezetes családja, főleg
a Felföldön, Alattuk állottak megfelelő fa¬
gozatban a többi várnépek, a var földjei¬
nek haszonélvezői, kik ennek fejében a vár
=e e jeakülösneműbb szolgái
dalma, Egyházak s nagyobb birtokosok
földjein a királyéihoz hasonló szolgáló né¬
ciális foglalkozdsaikat, a szintén magán¬
szolgálatban álló, de már a várispán köz¬
g 53
tokat feljesíték, a mesteremberektől, erdő¬
kerülőktől lefelé a föld termékeivel adózók
nagy tömegéig. Tömege kisebb, de száma
azért nagy volt a kírályi udvarnokok és
mely — a tulajd.
a XII. század
szolgák osztályának
képi várszerkezeten kívül
végén odafejlődört, hogy az egyes foglalko¬
zást űzők összesége az egész országban
egy-egy festületet alkotott egy-egy udvari
főméltóság (mint pl. az összes udvarnokok,
a nádor, az összes királyi lovászok, csikósok
stb., a királyi főlovászmester) alatt s kerüle¬
tekre oszolva saját hatóságával:
kal s
Szintén nem a várnépekhez tartoztak, de
ispanok¬
vicispanokkal birt.
átlag véve s eleintén a várispán hatósága
alatt állottak azok a kultúrelemek, melyeket
tály mellett, melynek soraiból származott
később a hazai kiváltságos községek (utóbb
tarkabarka társadalmat egyfelől a keres¬
kedést űző, kozár eredetű izmaelitak és
zsidók sokasága, másrészt a még mindig
számos rabszolga, a kiket azonban Kálmán
király óta nem szabad külföldre eladni, s
a kiket az egyház jótékony befolyása alatt
tak föl.
E sok lépcsőjű társadalomnak első pil¬
lanatra képét r
teszi az a jellemző vonás, hogy az egyes
fokok közel állván egymáshoz, szorgalom
és bármi csekély kiválóság könnyűvé teszik
kinek-kinek a felsőbb fokba való fölfutást
ökél
írott emlékeink «hospes»-eknek (vendégek
nek) neveznek. Ezeket kisebb-nagyob önkor¬
ányzati jogosítványok
lett két századon keresztiil megszakítás nél¬
kül telepítették a külföldről királyi, egyházi
s magánbirtokok benépesítésére; noha sok
belföldi suoematesttsers) bensziilétt szabad
qeca
dél
mel¬
paraszt k éről ís van
fidomacunits A külföldi fedi flaman¬
dok, olaszok, franczidk, főként azonban né¬
metek voltak s ez utóbbiak kolóniái az egész
országban Trencséntől a Cibin patakáig, a
Dráva, Száva közétől
I a szepesi hegyekig ki¬
terjedtek. Legegyöntetűbb tömegüket Erdély¬
ben a magyarság szászoknak nevezte el.
Ezeknek mindjárt eleinte nagyobb fokú ön¬
Noha a
hospesek legnagyobb része földet művelt,
nekik köszönhető mégis a polgári elem meg¬
kormányzat jutott osztályrészül
születése, s a városféle községek kícsírázása
az országban, Egy-egy ilyen nagyobb hely,
mint pl. Buda (a mai Óbuda), Esztergom,
Székesfejérvár, épületeiről vagy kereskedel¬
méről már a XII. században híressé vált a
külföldön, habár tulajdonkép városnak még
egyik sem volt nevezhető.
Ezzel a sokféle elemmel azonban még
korántsem volt kimeritve az ország társa¬
Ni
A termé
vezetes momentuma ez, későbbi fejleményei¬
etes haladás és ne¬
ben fontos eredményekkel, Mert így lesz a
nagy
birtokos köznemes ; így lesz szerény állású
várjobbágyság részéből . nemsokára
földmíves, meg egyéb magánszolgálatban
álló nép jelentékeny töredékeiből őse pol¬
gárias közületeknek, mezővárosoknak.
MAGYAR KIRÁLYSÁG
két százada legtalálóbban a ta¬
vaszszal
első
hasonlítható össze, A
természet csi
dit életre keltő napfény: Szent¬
István géniuszdnak kiható ereje úrrá lesz
a vele birkózó zimankés szeleken, s a ki¬
rügyezett fa duzzadó nedveit gazdag lomb¬
koronába hajtja... .. De mihamar beáll a vi¬
harokban és elemi csapásokban dús, korai
nyár, melynek égető lángja lepörzsőli a
győpöt, jégesője itt-ott elveri a határt, jóté¬
kony melege azonban aranykalászt érlel
Az ifjú nyár ez egymást kergető jelen¬
ségei mind fölismerhetők a XIII
állami és társadalmi intézményeinek viszon¬
század
fagsdgaiban, A villám legelőször a legma¬
gasabb pontra sújt: a királyi tekintélyt éri,