Stranica 300 [300]
annak csak csekély részét tudta behajtani,
adjáratai miait pedig nem ért arra rá,
ss: hogy megpróbálja Magyarországot adó¬
zető állammá tenni.
We
gyar egyház fejével, az egyház szabad¬
ága ügyében, körülbelül akkor, mikor Ang¬
ban I
, lenkezése Becket Tamással oly végzetesen
5 kiélesedett. A magyar Becket: Lukács ér¬
ek, a gregorianus eszmék förhetetlen szó¬
Henrik hasonló természetű el¬
zólója azonban szerencsésebb volt angol
elvtársánál, JM. István meghajolt III. Sán¬
dor intése előtt, és elismerte a főpapi szé¬
"kek betöltésénél a káptalanok szabad vá¬
--- lasztásának jogát.
Sokkal többre becsülte IJ. Sándort, a
Jeruzsálem eleste (1187) különben is csil¬
! lapítja Európaszerte a háborús gondolato¬
kat. Frigyes, mint a keresztyénség feje,
kötelességének érzi a szentföld visszahódítá- §
sát. III.
földre indulni, Béla már jobban átérzi a
éla maga is szeretett volna a szent¬
keresztyén Európa lovagias és vallásos vá- (
gyait, mint Kálmán, vagy I. Géza. De =
otthon har¬
maradt, mert szomszédaival
- szeretettel fogadta. Mindamellett nyugtala¬
nította az a tudat, hogy Frigyes Angelosz —
Izsák birodalmán vonul át, Jól ismerhette
Béla Frigyes világbírodalmi vágyait Mi¬
dön meghallotta, hogy Frigyes a görög
birodalmat dúlja, s hogy a szerb uralkodó
és a bolgár czár szövetségre léptek vele,
hatalmas pártfogóját,
magyar
emhogy komolyan ellenkezett volna vele
WL. Béla, mint magyar király a római
gyház hű fia lett, noha Manuel a görög
egyház hívének nevelte, s Lukács érsek
5 ezért nem is akarta megkoronázni a görög
császár nevelt fiát, A magyar király kereste
akkor megnövelve házi hatalmát, újra vissza¬
igerte régi tekintélyét Es Frigyesnek is
ksége volt a magyar király barátságára,
kivalr addig, a meddig a sizma el nem
, volt intézve, Ezért elnézte, hogy WJ. Béla
Daz osztrák területet dúlta el nem intézett
Shatarkérdések miatt.
törte meg Frigyes a békét
a
ly
S
=
3
— difotia Frigyes helyzetét, de 1178-ban Fri¬
(FR gyesnek Oroszlán Henrikkel, a hatalmas
az welf herezeggel gyűlt meg a baja s így nem
ag volt kedve a magyar királytól számon kérni
a német terület pusztítását, noha a magyar
a cseh la
kolnia kellett ezért.
I), Béla hatalmat és kiválóságát Frigyes
az ÍS nagyrabecsülte. Midőn ekkortájt Frigyes
TES császár, fiával a sváb herczeggel eljegyez¬
# tette a dán király leányát, a két uralkodó
2 abban egyezett meg, hogy a hozomány le¬
fizetéséért WE, Béla vállalja el a kezessé¬
get. A német császári hatalom ekkor virág¬
" korát éli, de Frigyes nem hogy ellenkeznék
Bélával, gyermekeik összeházasításával ro¬
BR konságát keresi,
a “Ea
A
k k nagy ré
szét. Nem akarja, hogy magyar csapatok
ívja a magyar
is gyengítsék a görög birodalmat a magyar
ra. S a visszahívás tüntetés is
érdek rove:
kírály nem szívesen nézné Angelosz Izsák
trónjának megdöntését, Ez az aggodalom
természetes volt, mert Frigyes széttörhette |
volna a bizánczi birodalmat. De most vá¬
gyai Ázsiába vezették, honnan többé vissza
3 sem került
Halála után VI. Henrik valóban hozzá¬
fogott a világbirodalom alkotásához, JJ. Béla
© uralkodásának vége felé VI. Henrik kibé- |
" külr welf ellenfelével, féken tartotta Olasz- 7
országot és bevonult Palermóba, mint nor- [
mann király
Oroszlánszívű Rikhárdot megalázta és
nyiltan mondotta, hogy a franczia és ara¬
goniai királyok hódolattal tartoznak neki
mint hűbéresei, Bizáncztól adór csikart ki a
császár s 1195-ben felvette a keresztet. Had- ©
járata a szentföldre arra való lett volna,
hogy hódításaival elnyomja a világot és
kényszerítse a szentszéket az ő császári poli¬
tikájának támogatására, III. Bélát közvet¬
lenül nem érintette VI. Henrik világuralmi
" követelőzése, de bizonyára bántotta a csá¬
7 szárnak modora, Úgy hírlett, hogy a magyar
király csak azoknak a magyar keresztesek¬
—— nek engedte meg a zarándoklást 1195-ben,
." akik a pápa felszólítására akartak elindulni.
De a vakmerő fiatal császár halála 1197¬
egz ben megváltoztatta a világ helyzetét, Az új
ég