Oldal 299 [299]
OCR
lalat után Olaszországon át haza tér, a welf felkeléssel kell foglalkoznia. WJ. Konrád halála után 1152-ben follendiil a német birodalom hatalma. Barbarossa Frigyes lépett a trónra. Szerette volna uralkodását a Lajta-menti kudarcz megtorlásával kezdeni; de Bajorország és a bajor markok {tak az {el é mert a bajor herezegség kérdése még nem volt megoldva. A király ugyanis a herezegséget a Welf-háznak szánta, hogy a már negyedszázados hohenstaufi-welf viszálynak véget vessen. De a király nagybátyja Babenbergi Henrik nem akar lemondani a herczegségről. Így a magyar hadjárat elmarad, Frigyest császárrá koronázták 1155-ben, és midőn hazatért, a bajor ügyet is elintézte. A Hohenstaufok és Welfek egyelőre megegyeztek s Frigyest Mánuel is ösztönzi a magyar háborúra, E háborúra a kedvező kilátást még fokozza István herezegnek, a későbbi IV. Istvánnak menekülése Frigyeshez. A ma gyar önállóság ritkán forgott ily veszélyben. Két hatalmas s ellenséges császárnél is nagyobbat igérjen. De már a következő évben nem volt szüksége Gézának ily nagy szolgdlatkészségre. Az 1160-iki páviai zsínaton a császár és püspökei Viktort ismerték el pápának, a bibornokok többségétől választott III. Sándor ellenében, Frigyes azt hitte, hogy megnyerheti az ellenpápának Spanyolországot, F M Francziaországot, Angliát és Magyarorszá got. De csalódott. A császár Magyarországba küldött követének, Dániel prágai püspöknek II. Géza udvariasan kítérő választ adott, de el volt szánva arra, hogy III. Sándort ismeri el. Géza látta, hogy elérkezett a jó alkalom a császár nyomasztó felsőbbségének lerázására, Francziaországhoz, Angliához és a spa nyol au) kik a német császár szolgálatába szegődött nT ék ék sa szabad in ú P I ságát nagyra tartották, JI. Géza szövetséget is ajánlott VII. Lajos franczia királynak. Jól tudta, hogy VII. La ság erős dásának vajjon ellenállh volna-e Magyarország? De két körülmény mentette meg. IV. Adorján pápának az a büszke nyilatkozata, hogy a német birodalmat mint beneficiumot adja a pápa hűbéresének, nagy haragra lobbantotta a császárt. Milano s a lombardiai városok daczos fűggetlenségi mozgalma is sértette Frigyes büszkeségét. A súlyos olaszországi bonyodalmakon kívül szerencséje volt II.Gézának JJ. Ulászló, cseh uralkodónak barátsága. II. Ulászló föltétlen híve volt Frigyesnek s ezért királyi czímet kapott tőle. A cseh király fia, Frigyes, II. Gézának nős 1, az erélyes szellemű Erzsébetet vette nőül. Frigyes császár már csak Ulászló kedvéért sem támadta volna meg Gézát, A magyar király pedig nagyrabecsülte az akkor oly hatalmas német császár barátságát, A milanói vállalatra kis segédcsapatot is küldött. És így a milanói polgároknak párját ritkító heroikus küzdelmében magyar katonák is segítették a német császárt a büszke köztársaság ellen. A súlyos politikai körülmények késztetfék II. Gézát, hogy még az 1158-iki segítség252 jos alkudozik Frigyes ellenfeleivel, de Géza meghalt, mielőtt tárgyalásai a franczia királylyal megindulhattak volna, A sizma jelentősége nagyobb volt, mint az ínvestítura harczaié, Az investitura viszálya Németországot és Olaszországot izgatták, de Sándor és Viktor ellentéte az egész keresztyénséget foglalkoztatta. II. Géza halála után a trónviszályok miatt Magyarországra nézve nem volt nagy jelentősége a sizmának. III. István ép úgy, mint JV, István a császárhoz fordultak. JV. István évi adót, I, István nagy ajándékot ígért, IJ. Sándor pápa már tartott attól, hogy Frigyes Magyarországba vonul; de a császárt Olaszország kötötte le. Kiilönben is a két király közül III. Istvánt pártolta, kit II. Ulászló, a magyar király rokona ajánlott neki. II. Ulászló barátsága általában nagyon becses volt Magyarországra nézve, A cseh kirdly, fiával, JJ. István sógorával együtt 1163-ban igen jól használható katonai segítséget adott a magyaroknak Mánuel! ellen. Frigyest azonban a cseh-magyar barátság nem riasztotta vissza attól, hogy követelje III. Istvántól az igért pénzösszeget. De
