Page 299 [299]
lalat után Olaszországon át haza tér, a
welf felkeléssel kell foglalkoznia.
WJ. Konrád halála után 1152-ben follendiil
a német birodalom hatalma. Barbarossa
Frigyes lépett a trónra. Szerette volna ural¬
kodását a Lajta-menti kudarcz megtorlásával
kezdeni; de Bajorország és a bajor markok
{tak az {el é mert a
bajor herezegség kérdése még nem volt meg¬
oldva. A király ugyanis a herezegséget a
Welf-háznak szánta, hogy a már negyed¬
százados hohenstaufi-welf viszálynak véget
vessen. De a király nagybátyja Babenbergi
Henrik nem akar lemondani a herczegségről.
Így a magyar hadjárat elmarad, Frigyest
császárrá koronázták 1155-ben, és midőn
hazatért, a bajor ügyet is elintézte. A Ho¬
henstaufok és Welfek egyelőre megegyeztek
s Frigyest Mánuel is ösztönzi a magyar
háborúra, E háborúra a kedvező kilátást
még fokozza István herezegnek, a későbbi
IV. Istvánnak menekülése Frigyeshez. A ma¬
gyar önállóság ritkán forgott ily veszély¬
ben. Két hatalmas s ellenséges császár¬
nél is nagyobbat igérjen. De már a követ¬
kező évben nem volt szüksége Gézának ily
nagy szolgdlatkészségre.
Az 1160-iki páviai zsínaton a császár és
püspökei Viktort ismerték el pápának, a
bibornokok többségétől választott III. Sán¬
dor ellenében, Frigyes azt hitte, hogy meg¬
nyerheti az ellenpápának Spanyolországot,
F M
Francziaországot, Angliát és Magyarorszá¬
got. De csalódott. A császár Magyarországba
küldött követének, Dániel prágai püspöknek
II. Géza udvariasan kítérő választ adott,
de el volt szánva arra, hogy III. Sándort
ismeri el.
Géza látta, hogy elérkezett a jó alkalom
a császár nyomasztó felsőbbségének lerá¬
zására,
Francziaországhoz, Angliához és a spa¬
nyol
au)
kik a német császár szolgálatába szegődött
nT ék ék
sa szabad¬
in ú P I
ságát nagyra tartották,
JI. Géza szövetséget is ajánlott VII. Lajos
franczia királynak. Jól tudta, hogy VII. La¬
ság erős dásának vajjon ellenállh
volna-e Magyarország? De két körülmény
mentette meg.
IV. Adorján pápának az a büszke nyi¬
latkozata, hogy a német birodalmat mint
beneficiumot adja a pápa hűbéresének, nagy
haragra lobbantotta a császárt. Milano s a
lombardiai városok daczos fűggetlenségi
mozgalma is sértette Frigyes büszkeségét.
A súlyos olaszországi bonyodalmakon kívül
szerencséje volt II.Gézának JJ. Ulászló, cseh
uralkodónak barátsága. II. Ulászló föltét¬
len híve volt Frigyesnek s ezért királyi
czímet kapott tőle. A cseh király fia, Frigyes,
II. Gézának nős
1, az erélyes szellemű
Erzsébetet vette nőül.
Frigyes császár már csak Ulászló ked¬
véért sem támadta volna meg Gézát, A ma¬
gyar király pedig nagyrabecsülte az akkor
oly hatalmas német császár barátságát,
A milanói vállalatra kis segédcsapatot is
küldött. És így a milanói polgároknak pár¬
ját ritkító heroikus küzdelmében magyar
katonák is segítették a német császárt a
büszke köztársaság ellen.
A súlyos politikai körülmények késztet¬
fék II. Gézát, hogy még az 1158-iki segítség¬
252
jos alkudozik Frigyes ellenfeleivel, de Géza
meghalt, mielőtt tárgyalásai a franczia ki¬
rálylyal megindulhattak volna,
A sizma jelentősége nagyobb volt, mint
az ínvestítura harczaié, Az investitura
viszálya Németországot és Olaszországot
izgatták, de Sándor és Viktor ellentéte az
egész keresztyénséget foglalkoztatta.
II. Géza halála után a trónviszályok miatt
Magyarországra nézve nem volt nagy je¬
lentősége a sizmának. III. István ép úgy,
mint JV, István a császárhoz fordultak.
JV. István évi adót, I, István nagy aján¬
dékot ígért, IJ. Sándor pápa már tartott
attól, hogy Frigyes Magyarországba vonul;
de a császárt Olaszország kötötte le. Kii¬
lönben is a két király közül III. Istvánt
pártolta, kit II. Ulászló, a magyar király
rokona ajánlott neki.
II. Ulászló barátsága általában nagyon
becses volt Magyarországra nézve, A cseh
kirdly, fiával, JJ. István sógorával együtt
1163-ban igen jól használható katonai segít¬
séget adott a magyaroknak Mánuel! ellen.
Frigyest azonban a cseh-magyar barát¬
ság nem riasztotta vissza attól, hogy köve¬
telje III. Istvántól az igért pénzösszeget. De