Oldal 298 [298]
OCR
jogáról Zára városára, IV. Béla e lemondást nem ismeri el érvényesnek s megujítja a kisérletet Zára visszafoglalására, De az 1244-iki szerződésben Béla is lemond Záráról, és Sebenico, Trau, Spalato maradnak a magyar uralom főhelyei a tengerparton, még mikor IV. László alatt a velenczeiek terjeszkednek is a szigeteken. A tengerpartnak hasznát vette a magyar király kincstára, és birodalma épségének szüksége volt e foglalásra; de a dalmát polgárság nem volt elég erős arra, hogy Magyarországot jelentékenyebb hadi és kereskedelmi hajórajjal gyarapítsa. hogy urok izásából a lengyel-magyar viszályban a császártól kérjék a döntő szót. A német udvarban úgy érezték, hogy Béla Lothárnak hálára van kötelezve, mert Boricstól a császári tekintély szabadítotra meg. Annyi bizonyos, hogy II. Béla ekkor, mint már emlitettiik, nem állott meg oly független büszkeséggel a német császár előtt, mint elődjei László ideje óta, II. Bélát sógora Szobjeszló herczeg, Lothár utódjának Ji. Konrádnak hive, az első hohenstaufi császár pártjára vonja. Béla leányát Zsófiát, eljegyezteti Konrád fiával Henrikkel, de Zsófiának szerencsétlen ta gy mégis inkább szárazföldi politikáján sarkallott. V. Henrik, a német császár, nem volt jó barátja Kálmánnak s utódjának, IL. Istvánnak. De nem sokat árthatott Magyarországnak. Az investitura miatt vívott harcz be volt ugyan fejezve a wormsi concordatummal 1122-ben, de ez a Pp ártottak később a német-magyar barátságnak. III. Konrád uralkodását a ki épkori császárok korának történetírója úgy jellemzi, hogy telve van meg nem oldott viszályokkal és diadalok nélkül vívott harczokkal. Magyarországi politikája is igazolja e jellemzést. Konrád nem szüntette meg a harczot a császársig és a pápaság közt. A wormsi concordatum a német uralom érzékeny veresége. A pápa világi hatalma egyenlő lett a császáréval; a birodalom határán belül hanyatlott a császári tekintély; Burgundiá ban csak névleges a királyi hatalom, Francziaország is egyesülve szállhat szembe a német birodalommal. Így tehát II, Istvánnak nincs mit tartania a nagy császári erőtől, mikor a görög s a velenczei támadásokkal van elfoglalva. Sör háborgatja is a szomszéd német területet, miből politikailag nem jelentékeny határvillongások keletkeznek. A cseh trónviszályok is érdeklik a magyar királyt. Megjelennek udvarában a száműzött cseh herezegek. Egyikök ott halt meg, a másikkal Szobjeszlóval jó barátságot köt a magyar király. Mikor Szobjeszló, a bőkezü és bölcs herczeg, fejedelemmé lesz, meghálálja István barátságát és segíti a gőrögök ellen. V. Henrik utódja Lothár a pápaságra támaszkodva emeli a császári tekintélyt. Ellenfelének, győzetése után a birodalom tisztelettel hajol Hokenstaufi Frigyesnek lemeg a békés indulatú császár előtt, Az 1135-iki birodalmi gyűlésen, a lengyel és cseh herczeg mellett II. Béla követei is 251 hogy Borics német földön zsoldosokat gyűjtsön. E zsoldosokkal a trónkövetelő elfoglalja Pozsonyt, de Konrád a német zavarok miatt kénytelen volt cserben hagyni Boricst. Ekkor II. Géza nemcsak Pozsonyt veszi vissza, hanem a Lajta mentén kivívott nagy diadala érezteti a németekkel az erősen központosított ma gyar állam erejét. JI, Géza a welf grófot pénzzel és igéretekkel ösztönözte arra, hogy élessze a viszályokat a bajor és a sváb földön s a Rajnán. És így a magyar király segítette megbénítani Konrád külpolitikai munkásságát. A nagy Lajta-menti vereség szégyenét Konrád nem birta eltörölni. De ekkortájt az egész nyugoti világot egyetlen nagy gondolat foglalta el. Edessa Mohammed hívei kezébe került, Clairvauxi Bernát feléleszti Európa-szerte a clermonti napok rajongó szellemét. Most már a németek közt ís oly nagy a vallásos lelkesedés, mint a román nemzetek körében. A magyar királyt azonban nem ragadja el a német császár és a franczia király példája. Borics, a trénkövetelő, a Magyarországon át vonuló német hadhoz csatlakozik, Konrádnak s Gézának ellenséges viszonyára építve terveit. De Konrádot a szent földre indított hadjárat érdekli, Géza örömére elejti Borics ügyét. Mikor Konrád a szerencsétlen vál
