Oldal 295 [295]
OCR
mel s komolyan hozzáfog az ókori római birodalom feltámasztásához. Terveinek két földrajzi középpontja volt: Olaszország és Magyarország. E két országon át akar Németországhoz férni s e két úton törekszik arra, hogy Bizdnczot tegye az egyetemes császárság középpontjává. MagyarBalkánról lás volt a bolgár állam ujra éledése. És az 1186-iki bolgár forradalom kitörésére ép © Béla leányának lakodalma adott alkalmat. A lakodalom költségeire kívetett adót a bizánczi hívatalnokok a szokottnál ís kímé: letlenebbűl hajtották be. Két előkelő bolgár, Asén Péter és János felhasználva az 1 5 indi i "országot ki akarta szorítani a el akarta foglalni a Szerémségnek a Száva és Duna közé cső részét, s oly királyt akart ültetni a magyar trónra, a ki kész szolgája lett volna a görög császárnak a német bíroszemben. Hadj i y veszélyeztették Magyarország épségét s fiiggetlenségét és aligha nem sikert ér el, ha az olaszországi és ázsiai bonyodalmak szét nem forgácsolják erejét. Kettős czélja volt annak, hogy a kis Bélát, H. Géza fiát a Követelhette a bizánczi udvarba kérette, gyermek örökségét: Horvátországot és Dalmácziát, s oly magyar királyt nevelhetett, ki hű szövetségese lesz. Manuel a mig fia nem született, arról ís álmodozott, hogy Béla lesz a görög császár és magyar király. Mánuelhez méltó gondolat, mely Magyarországra aligha hozott volna szerencsét, Béla nem neheztelt azért, hogy Mánuel fiának születése után elesett a császári koronától. Sőt a magyar trónon hálás híve maradt Mánuelnek. Nyolcz évig nem bántotta a görög kézen maradt magyar birtokot, csakis Mánuel halála után gondolt visszafoglalására. Még erélyesebben lép fel IW. Béla Bizáncz ellen, midőn az öreg Andronikosz megölette Mánuel özvegyét. De Andronikosz bukása után megbékül Angelosz Izsák császárral; Margit leányát nőül adja hozzá és hozományúl visszaadja a görög birodalomnak mindazt, a mif a Dunán és Száván túl elfoglalt. E személyes érzésektől vezetett politikár azonban az országos érdek is igazolta. A jó viszony a görög császársággal a határok kölcsönös tiszteletben tartása mellett kivánatos volt Magyarországra nézve, Mánuel halála óta pedig okvetlenül szüűkséges is. Mert ekkor a Balkán népei forrongani kezdenek, a bizánczi birodalom nagy és többé fel nem tartóztatható hanyatlását felhasználják a Balkán lakói a szabadabb mozgásra, s államok alakítására. Magyar szempontból igen veszélyes alaku248 J Et a hance! Bizáncz ellen a szerb államalapító Nemanja támogatásával. III. Béla a bizáncziak segítségére síet, de a bolgár állam megalakítását nem gátolhatja meg. A bolgár hatalom Imre alatt már hevesen összeütközött a magyar királysággal. A latin császárság megalapítása után (1204.) Bolgárország hatalma s jelentősége növekszik. Kalojan — czárnak nevezi magát, noha a f pápa csak királyi koronát küld neki. IJ. Asén János czár alatt (1218—1241.) érte el Bulgária _ hatalmának legmagasabb fokát. Belgrád, Drinápoly, Durazzo az övé volt; három fengerig ért a bolgár czár birodalma. JI. Endre leányát adja a czárnak feleségül; a rokonság azonban nem akadályozza meg a magyar kirdlyi házat abban, hogy védekezzék a veszedelmes szomszéd ellen. Béla még atyja életében a mai Oláhország nyugoti részében az Orsovától az Oltig s le a Dundig megalakítja a szörényi bánságot, a határ védelmére a bolgárral és a keleti pusztító népekkel : szemben. Midőn JJ. Asén János a nikeai g császárral szövetségben végromlással fenyegette a Jatin császárságot, a pápa 1238-ban keresztes-háborút akart indítani a latinok ellenségei megtörésére. IV. Bélát is , felszólította a hadjáratra. IV. Béla, noha a bolgár czár és a görög császár rokonai voltak, élére óhajtott állani oly európai had- © seregnek, mely legalább Bulgáriában biz- — tosíthatta volna a magyar uralmat. De a _ keresztes vitézek csekély számban gyűltek össze s így Bélának nem volt kedve beavatkozni a latin császárság háborújába. Asén magát a bolgárok és görögök czárjá- © nak nevezte, Konstantindpolyra vágyakozott; de utódja alatt megfogyatkozik a bolgár erő. Asén halála után a magyar politika élénkebb részt vesz a bolgár ügyekben. Béla veje, Rasztiszló felveszi a bolgái czár czímét, de a bolgárok nagy többsége Konstantint ismeri el. Mikor azután a bol
