Oldal 295 [295]
mel s komolyan hozzáfog az ókori római
birodalom feltámasztásához. Terveinek két
földrajzi középpontja volt: Olaszország és
Magyarország. E két országon át akar
Németországhoz férni s e két úton törek¬
szik arra, hogy Bizdnczot tegye az egye¬
temes császárság középpontjává. Magyar¬
Balkánról
lás volt a bolgár állam ujra éledése. És
az 1186-iki bolgár forradalom kitörésére ép ©
Béla leányának lakodalma adott alkalmat.
A lakodalom költségeire kívetett adót a
bizánczi hívatalnokok a szokottnál ís kímé:
letlenebbűl hajtották be. Két előkelő bol¬
gár, Asén Péter és János felhasználva az
1 5 indi i
"országot ki akarta szorítani a
el akarta foglalni a Szerémségnek a Száva
és Duna közé cső részét, s oly királyt akart
ültetni a magyar trónra, a ki kész szolgája
lett volna a görög császárnak a német bíro¬
szemben. Hadj i y
veszélyeztették Magyarország épségét s fiig¬
getlenségét és aligha nem sikert ér el, ha
az olaszországi és ázsiai bonyodalmak szét
nem forgácsolják erejét. Kettős czélja volt
annak, hogy a kis Bélát, H. Géza fiát a
Követelhette a
bizánczi udvarba kérette,
gyermek örökségét: Horvátországot és Dal¬
mácziát, s oly magyar királyt nevelhetett,
ki hű szövetségese lesz. Manuel a mig fia
nem született, arról ís álmodozott, hogy
Béla lesz a görög császár és magyar király.
Mánuelhez méltó gondolat, mely Magyaror¬
szágra aligha hozott volna szerencsét, Béla
nem neheztelt azért, hogy Mánuel fiának
születése után elesett a császári koronától.
Sőt a magyar trónon hálás híve maradt
Mánuelnek. Nyolcz évig nem bántotta a
görög kézen maradt magyar birtokot, csakis
Mánuel halála után gondolt visszafoglalá¬
sára. Még erélyesebben lép fel IW. Béla
Bizáncz ellen, midőn az öreg Andronikosz
megölette Mánuel özvegyét. De Andronikosz
bukása után megbékül Angelosz Izsák csá¬
szárral; Margit leányát nőül adja hozzá és
hozományúl visszaadja a görög birodalom¬
nak mindazt, a mif a Dunán és Száván
túl elfoglalt. E személyes érzésektől vezetett
politikár azonban az országos érdek is iga¬
zolta. A jó viszony a görög császársággal
a határok kölcsönös tiszteletben tartása mel¬
lett kivánatos volt Magyarországra nézve,
Mánuel halála óta pedig okvetlenül szüűk¬
séges is. Mert ekkor a Balkán népei for¬
rongani kezdenek, a bizánczi birodalom
nagy és többé fel nem tartóztatható hanyat¬
lását felhasználják a Balkán lakói a sza¬
badabb mozgásra, s államok alakítására.
Magyar szempontból igen veszélyes alaku¬
248
J Et a
hance! Bizáncz ellen a szerb államalapító
Nemanja támogatásával. III. Béla a bizán¬
cziak segítségére síet, de a bolgár állam
megalakítását nem gátolhatja meg. A bol¬
gár hatalom Imre alatt már hevesen össze¬
ütközött a magyar királysággal. A latin
császárság megalapítása után (1204.) Bol¬
gárország hatalma s jelentősége növekszik.
Kalojan — czárnak nevezi magát, noha a f
pápa csak királyi koronát küld neki. IJ. Asén
János czár alatt (1218—1241.) érte el Bulgária _
hatalmának legmagasabb fokát. Belgrád,
Drinápoly, Durazzo az övé volt; három fen¬
gerig ért a bolgár czár birodalma. JI. Endre
leányát adja a czárnak feleségül; a rokonság
azonban nem akadályozza meg a magyar
kirdlyi házat abban, hogy védekezzék a
veszedelmes szomszéd ellen. Béla még atyja
életében a mai Oláhország nyugoti részében
az Orsovától az Oltig s le a Dundig meg¬
alakítja a szörényi bánságot, a határ védel¬
mére a bolgárral és a keleti pusztító népekkel :
szemben. Midőn JJ. Asén János a nikeai
g császárral szövetségben végromlás¬
sal fenyegette a Jatin császárságot, a pápa
1238-ban keresztes-háborút akart indítani a
latinok ellenségei megtörésére. IV. Bélát is ,
felszólította a hadjáratra. IV. Béla, noha
a bolgár czár és a görög császár rokonai
voltak, élére óhajtott állani oly európai had- ©
seregnek, mely legalább Bulgáriában biz- —
tosíthatta volna a magyar uralmat. De a _
keresztes vitézek csekély számban gyűltek
össze s így Bélának nem volt kedve beavat¬
kozni a latin császárság háborújába.
Asén magát a bolgárok és görögök czárjá- ©
nak nevezte, Konstantindpolyra vágyakozott;
de utódja alatt megfogyatkozik a bolgár
erő. Asén halála után a magyar politika
élénkebb részt vesz a bolgár ügyekben.
Béla veje, Rasztiszló felveszi a bolgái
czár czímét, de a bolgárok nagy többsége
Konstantint ismeri el. Mikor azután a bol¬