Stranica 290 [290]
OCR
nözve, Henrik újra Magyarországba tört, de most gyöngébb volt serege, mint első hadjárata alkalmával és eredmény nélkül kellett visszavonulnia. Csak az ország nyugoti határán foglalta el a Salamontól átadott területet, és ott hagyta az elűzött királyt Pozsonyban. Ezután a lázadó szászok ellen kellett fordulnia Henriknek, de az 1075-iki homburgi diadal után szabadabbá lett a német uralkodó keze. Ekkor Géza és Salamon újra alkudoztak, de valószínű, hogy Salamon a régi állapot helyreállítását követelte, a miben a történtek után Géza és László meg nem nyugodhattak. A magyar fejedelmek alkudozását VII. Gergely is előmozdította, ki ekkor kezdette meg világra szóló küzdelmét a német birodalom ellen. III. Henrik korában még a császár megerősítésétől függött a pápa választása, A visszahatás a császári hatalom mindenhatósága ellen már Gergely pápasága előtt kezd. uralkodása alatt fejlődött engesztelhetetlen háborúvá. Gergely a clunyi eszmék értelmében az egyházi élet tisztaságát követelte sa föltétlen uralmát akarta biztosítani a világi dolgok intézésében is. Meggyőződése az volt, hogy a világi hatalom annyira alá van rendelve az egyhdzinak, a mennyire a múló földi élet csekélyebb értékű az örök életnél. Uralkodói szenvedélyével és lángeszével a meggyőződés hevét és félelmetes bátorságát egyesítette. Hűbéri esküt kívánt az uralkodóktól, de nem bánt egyenlően azokkal, a kik megtagadták követelését. Géza még a Salamonnal vívott küzdelem közben, Salamon pedig leveretése után egyaránt hozzá fordultak, támogatását kérve. Gergely rossz néven vette Salamontól, hogy dán király. Mivel a pápa nem ismerte el királynak s mivel Szilveszter koronája ekkor Géza VII. Dukasz Mihályhoz fordult, Európának akkor egyedüli császárjához, A császár, ki szoronganem volt birtokában, tott helyzetében nagyra becsülte a magyar király barátságát, koronát küldött, melylyel Gézát kírálylyá koronázták. Salamon szövetségesének ügye egyre rosszabbra fordult. Az 1076-iki lateráni zsinat február 22-én letette a német királyt, a pápa kimondotta reá az egyházi átkot s feloldotta a király alattvalóit esküjök alól. Romboló hatása volt a pápai átoknak, A német fe jedelmek kényszerítették Henriket a meghódolásra. A canossai jelenet sem békítette ki Henrik alativaléit, Ellenfelei 1077 marcziusdban a sváb Rudolfot választják ellenkirályul. Es így Salamon szövetségese ellen meg volt védve Géza királyi hatalma. ÁSZLÓ TRÓNRALÉPTE 1077-ben felentékeny fordulata a magyar történetnek. Az ország függetlenségét István halála után minduntalan fenyegette a német hatalom. A magyar kírályok meghódoltak, vagy alárendelték magukat a nagyobb hatalomnak, vagy védekeztek nehéz harczokban a hódító kisérletek ellen. László ellenben inkább támadó, semmint védekező szomszédja a német birodalomnak. Nyugaton, északon s keleten biztosítja a határokat és délnyugaton maradandó hódítással gyarapítja a területet. E szerencsés változást nem csupán a belső fejlődés ereje és az uralkodó kiváló egyénisége okozták, hanem az általános politikai helyzet alakulása is. VII. Gergely nem követelte Lászlótól oly hűbérül ajánlotta fel Magy ágot Henriknek, de szívesen elismerte volna kirdly,ságát, ha a szent széknek feszi le a hűség esküjét. tehette, mert meg lett volna fosztva egyedüli támaszá. tól, IV. Henrik barátságától. Gézát a pápa .csak herczegnek szólította s elvárta tőle, Ezt Salamon nem hogy elismeri a szent szék hűbéruri jogát Magyarország felett. Géza megtagadta ez elismerést, lehet, hogy nyiltan, mint Hódító Vilmos tette, vagy hallgatagon, mint a 43 a szent szék politikai felsőbbségének elismerését, mint Gézától és Salamontél. Örült, hogy a magyar király szolgálatokat tesz Henrik ellenségeinek és nem kivánta László királyi büszkeségének megalázását. László általában híve volt Gergely egyházi eszméinek, bár bizonyos módosítással valósította meg azokat a magyar egyházban. Hűsége az egyház iránt nem korlátozta politikai elhatározásának szabad sagt,
