Oldal 290 [290]
nözve, Henrik újra Magyarországba tört,
de most gyöngébb volt serege, mint első
hadjárata alkalmával és eredmény nélkül
kellett visszavonulnia. Csak az ország nyu¬
goti határán foglalta el a Salamontól át¬
adott területet, és ott hagyta az elűzött ki¬
rályt Pozsonyban.
Ezután a lázadó szászok ellen kellett for¬
dulnia Henriknek, de az 1075-iki homburgi
diadal után szabadabbá lett a német ural¬
kodó keze. Ekkor Géza és Salamon újra
alkudoztak, de valószínű, hogy Salamon
a régi állapot helyreállítását követelte, a
miben a történtek után Géza és László meg
nem nyugodhattak. A magyar fejedelmek
alkudozását VII. Gergely is előmozdította,
ki ekkor kezdette meg világra szóló küz¬
delmét a német birodalom ellen. III. Henrik
korában még a császár megerősítésétől füg¬
gött a pápa választása, A visszahatás a
császári hatalom mindenhatósága ellen már
Gergely pápasága előtt kezd.
uralkodása alatt fejlődött engesztelhetetlen
háborúvá. Gergely a clunyi eszmék értel¬
mében az egyházi élet tisztaságát követelte
sa
föltétlen uralmát akarta biztosítani a világi
dolgok intézésében is. Meggyőződése az
volt, hogy a világi hatalom annyira alá
van rendelve az egyhdzinak, a mennyire
a múló földi élet csekélyebb értékű az örök
életnél. Uralkodói szenvedélyével és láng¬
eszével a meggyőződés hevét és félelmetes
bátorságát egyesítette. Hűbéri esküt kívánt
az uralkodóktól, de nem bánt egyenlően
azokkal, a kik megtagadták követelését.
Géza még a Salamonnal vívott küzdelem
közben, Salamon pedig leveretése után egy¬
aránt hozzá fordultak, támogatását kérve.
Gergely rossz néven vette Salamontól, hogy
dán király. Mivel a pápa nem ismerte el
királynak s mivel Szilveszter koronája ekkor
Géza VII. Dukasz
Mihályhoz fordult, Európának akkor egye¬
düli császárjához, A császár, ki szoronga¬
nem volt birtokában,
tott helyzetében nagyra becsülte a magyar
király barátságát, koronát küldött, mely¬
lyel Gézát kírálylyá koronázták. Salamon
szövetségesének ügye egyre rosszabbra for¬
dult. Az 1076-iki lateráni zsinat február
22-én letette a német királyt, a pápa ki¬
mondotta reá az egyházi átkot s feloldotta
a király alattvalóit esküjök alól. Romboló
hatása volt a pápai átoknak, A német fe
jedelmek kényszerítették Henriket a meg¬
hódolásra. A canossai jelenet sem békítette
ki Henrik alativaléit, Ellenfelei 1077 mar¬
cziusdban a sváb Rudolfot választják ellen¬
királyul. Es így Salamon szövetségese ellen
meg volt védve Géza királyi hatalma.
ÁSZLÓ TRÓNRALÉPTE 1077-ben
felentékeny fordulata a magyar
történetnek. Az ország független¬
ségét István halála után minduntalan fe¬
nyegette a német hatalom. A magyar kírá¬
lyok meghódoltak, vagy alárendelték ma¬
gukat a nagyobb hatalomnak, vagy vé¬
dekeztek nehéz harczokban a hódító kisér¬
letek ellen. László ellenben inkább támadó,
semmint védekező szomszédja a német bi¬
rodalomnak. Nyugaton, északon s keleten
biztosítja a határokat és délnyugaton mara¬
dandó hódítással gyarapítja a területet.
E szerencsés változást nem csupán a belső
fejlődés ereje és az uralkodó kiváló egyé¬
nisége okozták, hanem az általános politikai
helyzet alakulása is.
VII. Gergely nem követelte Lászlótól oly
hűbérül ajánlotta fel Magy ágot Hen¬
riknek, de szívesen elismerte volna kirdly¬
,ságát, ha a szent széknek feszi le a hűség
esküjét. tehette, mert
meg lett volna fosztva egyedüli támaszá.
tól, IV. Henrik barátságától. Gézát a pápa
.csak herczegnek szólította s elvárta tőle,
Ezt Salamon nem
hogy elismeri a szent szék hűbéruri jogát
Magyarország felett. Géza megtagadta ez
elismerést, lehet, hogy nyiltan, mint Hódító
Vilmos tette, vagy hallgatagon, mint a
43
a szent szék politikai felsőbb¬
ségének elismerését, mint Gézától és Sala¬
montél. Örült, hogy a magyar király szol¬
gálatokat tesz Henrik ellenségeinek és nem
kivánta László királyi büszkeségének meg¬
alázását. László általában híve volt Ger¬
gely egyházi eszméinek, bár bizonyos módo¬
sítással valósította meg azokat a magyar
egyházban. Hűsége az egyház iránt nem
korlátozta politikai elhatározásának szabad ¬
sagt,