Stranica 286 [286]
Országa nyitva volt a menekülönek és
zarandoknak. Ép azért keltett fel
nést, hogy
Werner strassburgi
üspököt, ki Konstanti¬
nápolyba indult II. Konrad német cs
megbízásából,
szár
visszautasította a magyar¬
bajor határon. Werner azt mondotta, hogy
zarándokútra megy, de Szent-István tudta,
hogy mi járatban van. Wei
kérni XIII. Konstantin görög leányát
II. Konrád német császár fia számára. Ha
ter meg akarta
ÁSZ
küldetése sikerül, megeshetett volna, hogy a
két császári birodalom egy uralkodó alatt
egyesül. E távoli eshetőségre aligha gondolt
Szent-Istvan. A két császárság benső szövet¬
ségét 1027-ben aligha vehette István olyan¬
nak, mely országát rögtöni veszedelemmel
fenem A görög császársággal politikai
tolhatott István Magyarországhoz, És így
JI. Konraddal
birodalom feloszlása óta a leghatalmasabb
szemben, a ki a Karoling
uralkodója Európának, István győzelmesen
megállotta helyét. Két évvel a béke meg¬
kötése után, Konrádnak tizenhat éves fia,
a kés
bbi I. Henrik meglátogatta az öre¬
nagy uralkodót.
gedi
Ör év mulva egy idegen történetíró szavai
szerint a világnak nagyon megérdemelt
csodálata kisérte Istvánt s
Utódja, Péter uralkodása elején a leg¬
élesebb ellentétbe került II. Konrád fiával,
III. Henrikkel. Bretiszlónak, a «cseh Achil¬
lesneks, szövetségese lett. Bretiszló fölele¬
venítette Szvatopluk
és Chrabry Boleszló
A 53
volt ekkor Magyarországnak
a besenyőkkel szemben, a kikkel István is
küzdött, és a kiket a szerémségi görög hely¬
tartó átkergetett a Dunán, mikor Bulgáriát
háborgatták.
De ha tartania kellett ís Istvánnak ily
ágba tört. Gnesenből Prágába
lengyel
földdel nagyobbított Csehországot a német
Lengy
vitette Szent-Adalbert holttestét, a
birodalomtól. független királysággá akarta
tenni. Péter elhagyva Szent-István politi¬
káját, Bi
tiszlóval szövetkezett a német
gről, Werner
látszott István előtt elég hatásos eszköznek
aligha
a szövetség felbontására. Akkor sem érthet¬
jük meg e visszautasítást, ha egyszerűen
a régi német-magyar ellenséges érzületre
Henrik
alatt csak a rokoni szeretet fojtotta volna
gondolunk, melynek kítöréseit IL
vissza. Azt hisszük, hogy Werner útjának
eltiltását nem általános hangulatból, hanem
csakis egy bizonyos körülményre vissza¬
vezethető élénk bosszúság érzetéből magya¬
rázhatjuk meg. És igen valószínűnek lát¬
szik, hogy István bosszúságát II. Konrádnak
az Orseolókkal szemben követett ellenséges
viselkedése okozta. A német császár Poppo,
aquilejai patriarkát támogatta, a ki Gradot
el akarta foglalni és az ottani patriarkát
háborgatta. Ez a patriarka Orseoló volt,
a dogénak, István sógorának testvére. Már
pedig tudjuk, hogy István mily sokra be¬
ellen. Nehéz megértenünk politi¬
kája okait. Lehetséges, hogy vonzódott Bre¬
fiszlshoz, ki a Lengyelországban ujra. Si
éledt ú
ek látszik, hogy az Orseolók sérelmét akarta
leverte, de való
megbosszúlni II. Konrád fián. A magyar
segítségnek nagy része volt abban, hogy
Bretiszló 1040-ben visszaverte a német tá¬
madást. De már 1041-ben Péter nem segi¬
tette a cseh uralkodót és ekkor Bretiszló
kénytelen volt meghódolni.
Nemsokára Péter is meghódolt a hatal¬
mas német királynak, de szerencsétlenebb
Mene¬
külnie kellett országából, és ahhoz fordult,
körülmények közt, mint Bretiszló.
kit még nem rég fegyverrel támadott, de
kegyelmet remélt, ha megalázza magát,
mint a hogy a cseh fejedelem is kedvelt
híve lett a királynak, mióta meghódolt.
Péter nem is csalódott. Henrik jól bánt a
kültrel,
mert hasznát akarta venni.
csülte az O lókat. Werner
után határvillongások keletkeztek a néme¬
tek és magyarok közt. István nem kereste
a háborút, de mikor JI. Konrád a cseh
Bretiszlóval együtt országára tört, éreztette
erős kezét a német császárral, Az 1031-iki
békében a Lajta vidékén a mai osztrák
területből majdnem negyven mérföldet csa¬
239
Bizonyára gondolt már 1041-ben is arra,
hogy megpróbálja Magyarországra is kiter¬
jeszteni a birodalom fenhatóságát. De is¬
merte a magyar háború nehézségeit s eleinte
óvatosan vizsgálta a magyar viszonyokat.
Azonban Aba vakmerően megtámadta a
Bosszút akart
német területet 1042-ben.