Page 281 [281]
OCR
királyi hatalom lassan a herezegekre száll és Giesebrecht szavai szerint «négy bírodalom lett egyből. A bajor, a sváb, a frank s a szász herezegek tekintélye elhalványítja a kirdlyét. A magyarok jól ismerték és felhasználták a helyzetet, A német birodalom © szél lása ösztönözte őket a kaland. sokra és viszont kalandozásaik elősegítették a széttagoldst. Arnulf bajor herczegnek 909-iki freisingi diadala a magyarok egy csapatján emelte a herezegnek tekintélyét, annál is inkább, mert a következő évben a magyarok a kirdlynak birodalmi seregét megverték Augsburgnál. Gyermek Lajos, az utolsó Karoling halála és a frank Konrád királylyá választása 9uben nem javította a német viszonyokat. Konrád, a Karolingok rokona, noha választásnak köszönhette trónját, Nagy Károly régi, erősen központosított monarchiájának helyreállítását tűzte ki élete czéljául és így összeütközésbe került a herczegi hatalommal. A szász áb földön egyszerre tört ki a herczegi hatalom hiveinek háborúja a királyság ellen. A magyarok siettek kihasználni a háborút és 913-ban Bajorországon keresztül Felső-Burgundiáig törtek. Ez alkalommal érzékeny vereséget is szenvedtek, de nem a király győzte le őket, hanem a bajor és sváb herczegek. Így visszaveretésük újra erősítette a hi éri szakadozottság szellemét Németországban. Közvetlenül is támasza lett Magyarország a német herczegi hatalomnak, midőn Arnulf bajor herczeg Konrád királytól szorongatva, 914 körül családjával egyiitt a magyarokhoz menekült. A német fejedelem aligha látta a magyarokat oly visszataszító színben, mint a korabeli német krónikások, mert legalább egy évig, de aligha nem tovább is időzött köztük. Még köztük lehetett, midőn a frankok és szászok véres háborúját a magyarok a német fold pusztítására használták fel, — délről az északi tenger partjáig. Arnulf visszatérve hazájába, 917-ben feltámad Konrád ellen, ki lefejeztette Erchangert és Bertholdot, a magyarok ellen győztes sváb herczegeket, a német népdal hőseit. E jó alkalmat sem mulasztották el a magyarok s végigszáguldva a bajor, sváb területen át, Elzászban és Lotharingiában is pusztítottak, a nélkül, hogy a királyi hafalom szembeszállott volna velük. Konrád ekkor már érezhette, hogy Nagy Károly monarchiájának helyreállítására nincs ereje, 918-ban meghalt és utódja, a szász J. Henrik egészen más úton járt. Kimélte a herczegeket, nem ellenük, de velük szövetségben s mégis királyi módon akart uralkodni. A magyarok az új uralmat ki akarták próbálni, midőn 919-ben Németországba törtek, de ugyanekkor a román államok felé fordult figyelmük, hol a hibériség kifejlése még alaposabban megrongálta a központi hatalmat. A jó módú olasz városok és az olasz állapotok ziláltsága dél felé csábították őket. Jártak itt már akkor, midőn a honfoglalás munkája még nem volt befejezve. Most ugyanaz a Berengár, kit a Brentánál legyőztek, szívesen látta őket. Mert Berengár, ki olasz király és 915 óta római császár is volt, hasznát akarta venni a magyaroknak. Az olaszok ugyanis, mint a cremonai püspök írta, mindíg két urat kívántak, hogy az egyiket a másikkal ijeszt hessék. Be neki, győzelmesen harczolva és pusztítva A magyarok hű szövetségesei lettek ngárnak, 919 óta többször segítettek Olaszországban, de meg nem erősíthették uralmát. Midőn Berengárt 924-ben ellenfelei, a burgundiak megölették, a magyarok a két Burgundiába törtek s-onnan a Pyrenei hegyekig száguldoztak. Ez alatt J. Henrik erősítette hatalmát, A magya kímélvén a herczegek önállóság rok ellen nem érezte magát elég erősnek és békét kötött velük 924-ben. A béke csak az északi Németországra terjedt ki, 926ban a magyarok" erősen dúlják a bajor és frank földet. Arnulf herczeg is csak békekötéssel óvhatja földjét a magyarok ellen. Az a mód, a hogyan J. Henrik a magyaroktól pénzen vásárolt békét felhasználta, jelentékeny mozzanata Németország belső fejlődésének. Henrik emelte a lovas szolgálat népszerűségét Németországban s a német városi élet sokat köszönhet a magyarok ellen életbe léptetett rendszabályainak. A 933-iki riadei diadal annyira elesiiggesztette a magyarokat, hogy Henrik éleijöbbé Némettében nem merték bántani
