Stranica 280 [280]
birodalom, kivdlt Szvatopluknak 894-ben
történt halála után, könnyű zsákmánynak
ígérkezett. Németország szomszédsága pedíg
nem volt félelmetes, mert tudhatták a ma¬
gyarok, hogy Arnulf bármily erélyes ís, el
van foglalva a határok védelmével, német
alattvalói megfékezésével és az olasz viszá¬
lyokkal. A politikai körülmények tehát jó
eredménynyel biztattak és mennyivel kívá¬
natosabb volt az új haza a régínél, nem¬
ld;
csupán területének nagysága és
nek
ee
soknemti d hanem
miatt is, mely bő zsákmányt ígért a merész
kalandozóknak. Es a mily politikai okos¬
sággal gondolták ki a tervet a magyarok
vezetői, a körülményeknek ép oly ügyes
kihasználásával hajtották végre a foglalást.
A bolgár anyaállamtól alig védett bol¬
gár telepek elfoglalása után hazánk dél¬
keleti részén, az első súlyosabb csapások a
morva birodalmat érték, mely még viszály¬
ban volt a németséggel. E birodalom kény¬
gnyugodni a Duna-Tísza-közé
éb. Mihelyt hallották a
magyarok, hogy Arnulf meghalt (899) és
telen volt
nek elvi
gyermek ült a német trónra, Pannonia igazi
urai, a bajorok ellen fordultak. Későn bé¬
kültek ki a németek a morvákkal, Hazánk
északnyugoti részén a nagy morva biroda¬
lom megsemmisült, a morva terület a ma¬
gyarok birtoka lett, a kik aztán a 907-iki
csatában Bajorországra mértek végzetes
csapást. Ez a csata volt igazi befejezése a
honfoglalás munkájának.
A honfoglalás nagyjelentőségű ténye az
európai történetnek. Azon a földön, hol
Krisztus születése óta annyi nemzet próbált
országot alapítani, most a német, szláv ferii¬
letek helyén új állam alakult. Nyugta¬
hatott. A 907-iki magyar győzelem örökre
elzárta útját a német terjeszkedésnek túl a
Dunán. Egy bajor történetíró szerint örökre
kiszorította Bajorországot abból az uralkodó
helyzetből, melyet eddig a német törzsek
közt elfoglalt. Azt szokás mondani, hogy
a honfoglaló magyarok mint ék fúródtak
az éjszaki és délszlávok közé. Pedig akkor
nem volt politikai kapcsolat a morvák, a
pannoniai szlávok, a horvát, szerb törzsek
s a már szlávosodó bolgárok közt. Nem
szabad a mai vágyak és felfogások üvegén
át nézniink a IX. és X. századi viszonyokat,
Ez időtájt a bolgár szövetkezett a némettel
a morvák ellen s egy délszláv fejedelem,
mint német hűbéres, a németekkel és magya¬
rokkal együtt pusztította Morvaországot.
A magyar hódítás tehát nem zavarhatott
meg oly politikai együttérzést, mely inkább
ellenséges érzülethez hasonlított. Csak az
bizonyos, hogy teljesen megdöntötte Rasz¬
tiszló és Szvatopluk alkotását. Ez elég sokat
jelentett. Eltűnt a hatalmas szláv állam,
mely évtizedek óta a német birodalomnak
nyugtalan és sokat zaklatott szomszédja volt.
Oly szolgálat volt ez a német birodalomnak,
melyet a honfoglaló magyarok nem a német¬
ség kedvéért teljesítettek. Sőt az új szomszéd¬
ság terhét először s a legsúlyosabban a né¬
metek érezték. A magyarok az új hazából
minduntalan kícsaptak messze földre, mint
megszokták régi hazáikban és sanyargatták
Európa nyugati országait, mint akkortájt
a normann, az arab és más kisebb népek
ís. A magyar, mint nemzet, egyiitt akart
maradni az új földön, elég volt neki az a
szakadás, mely a régi hazában fogyasztotta
erejét, Elég volt neki egyelőre az a föld is,
melyet a szlovéntól, némettől és bolgártól
lannak s hódítónak látszott az dllamal
Ihódíi b ki hódító rajokat,
pító nemzet, mint hajdan Attila nemzete,
de hódításának a körülményekhez simuló
módja mutatta, hogy szilajsággal a józan¬
ságot párosítja, Az állam nem egy kiváló
uralkodó életére volt alapítva, hanem bi¬
Zonyos szervezetre s a szenvedélyes s ön¬
mérséklő nemzeti sajátságoknak állandósá¬
got igérő veguiiletére.
Ez állam már éreztette jövendő hívatá¬
sát, midőn megalakulása kiizdelmeivel a
germán és szláv népek sorsára oly erősen
234
nem
mint a normann, vagy az arab. Lehet, hogy
ily vállalkozásra száma nem volt elegendő
és hadi szokásai sem voltak alkalmasok,
de a nemzeti összetartozás élénk érzete is
ösztönözte az egyiittmaraddsra. Az európai
viszonyok a X. század első felében köny¬
nyen szerezhető, bő jutalommal biztatták
a kalandozni vágyó magyarokat. Német¬
országban a frank birodalmi intézmenyek
la törzsek önállóságának érzete
új életre ébredt. Gyermek Lajos alatt a