Stranica 274 [274]
Majdnem egy évezred lefutása után, a
magyarságának tudatára ébredő ivadékok
előtt, a bűvös szavú költő, az éji homály¬
ban késő régi dicsőség már-már elfeledett
eszménye: a hősök hőse gyanánt tünteti
föl Őt De mint gyakran, most is a nép
jellemzi legegyszerűbben és legtalálóbban,
e rövid két szavával: Árpád apánk. Min¬
den Róla való tudásunk, minden Iránta
való érzésünk egyesül e szópárban, , . . .
Árpád apánk ezer éve meghalt, Árpád apánk
örökké élni fog! Gyermeki kegyeletünkkel
övezzük nemes alakját, s hódolattal áldo¬
zunk dícső emlékezetének.
Dr. Csánki Dezső.
a Ha fogalmat kivánunk
(Hampel József szavai : «A hon!
tarczali volt.»