Stranica 272 [272]
OCR
nek a nép főfoglalkozása hadi jelleget ad, E főhatalom születése pillanatában egy kiváló férfiúban testesül meg; s ettől fogva a népnek egységre hajló fejlődését két új tényező tartja még inkább ebben a szabadon fölvett keretben, Egyik maga ez az új állandó, söt örökölhető közhatalom, másik ennek erős karú öntudatos viselője, E közhatalom befelé korlátozza ugyan a szabadságot, de kifelé emeli azt, mert az egységes vezetés összefogja a nép erejét, s más népekkel szemben megszilárdítja függetlenségét. Ekként ez a vezér-egyéniség és pár évtizednyi közhatalma, a forrongó és gyorfordul elő, mint nemzet, első fejedelmének, Árpádnak törzséről: a Megyer, vagy Magyar-törzsről vette fel a magyar nevet, miként előbb hazáját, első törzsfőnökéről : Lebédről nevezte el Lebédiának. Ebben az új névben, melyet az arab íróknál Árpád életének vége felé találunk meg először, már az ő életében egybeforrva szemlélhetjük azért a három új egységet: a közhatalmat vagyis államot, a nemzetet és a hazát. A fejlődés ez eredménye tehát épúgy köszönhető a nemzet egyéni erejének és politikai érzékének, szabadság-szeretetének és san fejlődő k újabb zűr ú hirtelen változó, idegen környezetben, gyors, fényes sikereket mutat fel, s egy másik, hatalmasan szervezett egységet alkot: teri leti hódítást. új hazát. Állam és haza így születendő, egységes fogalmai tehát e születésénél és egyéniségénél fogva is kimagasló férfiú: Árpád vezér személyével állanak elválhatatlan kapcso latban, Az államhatalom megalakulását az ő egyénisége teszi lehetővé, vagy legalább mozdítja elő, mindenesetre igazolja; az egységes területet pedig már az ő öntudatos vezetése alkotja meg. De abban a pillanatban, a mint a nép szabad elhatározásából a közkormányzati hatalom Árpád személyében megszületik, egyszerre előttünk áll egy harmadik: a társadalmi egység. a nemzet, melynek elemei már eddig is megvannak a népnek szövetségen alapuló összetartásában, a szomszédos népekétől elkülönödő sajátságaiban, fogékony, de határozott jellemében, Mostantól fogva az első fejedelemség kényszerű korlátain belül, ennek összefoglaló hatása alatt, a nép minden oldalú vágyai, szokásai és tettei még határozottabb, még egységesebb irányt kell hogy vegyenek, és az együvé tartozás, együttműködés oly közérzése alakuljon, mely mint láthatatlan de eleven néplélek, a nemzet magasztos fogalmát alkotja. S ez egységes nemzet gondolata szintén Árpád személyéhez kapcsolódik. A tudomány legalább azt az alapos nézetet hajlandó elfogadni, hogy ez a nép-keverék, mely eddíg turk, ugor vagy ungor néven 225 a közhatal iránt kezdődő tiszteletének, mint — Árpád vezér személyes tulajdonságainak, E két tényező egyensúlya működik össze oly sikeresen a honfoglalás dícső korszakában. Legvilágosabb bizonyitéka e jelenségnek az Árpád halálára következő néhány évtized, az európai kalandozások kora, a mikor Árpád erős egyénisége kihullvan az egyensúlyból, csupán egyes népdarabok, inkább csak zsákmányért jelennek meg hol itt, hol amott, Európa legkülönbözőbb vidékein, egységes vezetés és magasabb czél nélkül, olykor egymás hátára is torlódva. A hódít pedés időszaka ez. A siker a foglalkozás jól bevált irányához: települt szomszédság mellett a zsákmánynyal kecsegtető hadi élet sokat követő visszaesés vagy teshez köti a népet, mely a tehetetlenségnél fogva is tovább jár megszokott útján, Az e közben aratott apró sikerek nyomában aztán bizonyos fenhéjázás észlelhető, mely a hódítás támadó eszközeit — mint Keleten lejáratta, Nyugaton is le fogja járatni. Kiválóbb egyéniségek, egy Bulcs, Botond és Lél, a törzsfőnökök és nem a nagyfejedelmek közül kerülnek már ki; az egység inkább csak az Árpád személyéhez fűződő hódítás emlékében él. A bizánczi császárok. is csak ezeket a törzsfőnököket látják ekkor; ezekhez és nem a nagyfejedelemhez intézik i 6 kra, hadi megdélését jelentő nagy vereségekre van szükség, hogy a nép itt Nyugaton a tovább vezető utat megtalálja, Kiváló, de széthúzó törzsfőnökök helyett új Árpádokra, a kik a honszerző nyomdokain járva ismét
