Stranica 263 [263]
OCR
való viszonyát és fenyegető mozgalmait. A maga védelmére a legegyszerűbb, de legkegyetlenebb taktikát fordítja ellenük: egymás ellen játsza ki őket, Ezért ez anyagi erőtől duzzadó, ösztönöktől, indulatoktól hajtott népek sorsának számos intéző fonala amaz, inkább szellemi erőkkel dolgozó, diplomácziai központ agyában fut össze A magyarság is érzi hatását, különösen a kozárokkal, majd a bolgárokkal és besenyőkkel való terhes szomszédság küzdelmes korszakaiban, A közvetett érintkezést csakhamar közvetetlen, olykor meghitt, szövetséges viszony váltja föl, eleinte a bolgárokkal szövetségben, majd ezek testén keresztül. S e nagy jelentőségű eseményekkel egyidől távolabbi nyugati szlávsággal és a frank en kétségtelen nyomait látjuk a még szász császársággal, szövetséges vagy ellenséges viszonyban való érintkezéseknek és összeütközéseknek is. J HATÁSUK VAN már most e keverék népre ez addig ismea besenyőket, a besenyők a magyarokat; egyenkint harczban állanak a települőben levő és birodalmat alkotó kozárokkal és bolgárokkal, s előbb ezek is egymással. E közben részekre szakad, részben Keleten teng tovább, részben Nyugatnak vág a bolgár, majd a besenyő, sőt az úz és a magyar is; úz a besen , kozár a magyar egyes töredékeivel kénytelen tovább élni és elvegyiilni. A népek e nagy országútján járnak és hatnak ezenkívül, a kér világ kulturája közt jövő-menő kereskedelem karavanjaival és portékáival együtt a mindenféle értesűlések és ismeretek is. Nem az az elzárt, békésebb élet ez, mint az északi hidegebb, erdősebb vidékek lakóié. A népek óriási olvasztó kohója forr itt a síkon előttünk, hol e szakadatlan folongasban az anyagi és szellemi hatások vadul vagy ág ban rohannak át a népeken, E forró talaj de tarka ő élet-halál-küzdelmei összetörik, gyengét, test. Ily kíméletlen küzdelemben sok a haelégetik a megaczélozzák az erőst, a győzlott, de képződnek kíváló, küzdeni tudó, önálló egyéniségek és jellemek is. Kiprobalt retlen, hódoló, szövetséges vagy a van itt már szükség, főleg ellenséges népek, váltakozó szövevényes viszonyok, új jármeteieis erők és világnézletek E Persea Ma már nekünk, a jogállamok és művelt társadalmak intézményeivel védett, elkényeztetett utódoknak, élet gondjai mellett inkább belső, szellemi elképzelniink kiket a mindennapi, harczok emésztenek, nehéz ezeket a nyers erő kétes védelmére bízott vándor-társadalmakat, a mint emberrel és természettel örök harczban állva, járnak legelő, rabszolga és zsákmány után, s egyszerre idegen, fensőbb, de erkölcsileg nem válogatós kultura hatása alá kerülnek. E küzdelmes világ népcsoportjai állandóan fenyegetik, s a legkisebb ok miatt újra támadják, kergetik egymást; most összekeverednek, majd szétszakadnak; az űzött a szomszédban támad; az erősebb a győngébbet széttépi, beolvasztja, vagy véres marokkal tartja féken s úgy alkot időrőlidőre gyöngébb-erősebb birodalmat, . Így kök az úzokat (kuhovarckkaleszovetsegh nyomják az ujgur és erőre; de nem csupán az izmok them «Das erejére is, feqyelmezettségre, Snmegtagaddsra, alkalmas_pillanatokban pedíg áttekintésre, talalékonysagra, sőt nagy gondolatokra, Minél inkább tartunk Nyugat felé, annál kevésbbé folyik a harcz csupán a mindennapi életért vagy területért, hanem inkább gazdagságért, hatalomért, Gsszekéttetésekért, sőt feltiinésért és hirnévért is. Itt már benne vagyunk Európa történetében. Mióta ez a «turk-ungor» népcsoport urali hazájából e déli síkra leszállott, s különösen mióta a hatalmas kozársággal megmérkőzött, végkép hátat fordít Keletnek, s tekintetét állandóan a déli görögség és nyugati Európa műveltebb világának híres, fényes, kincses birodalmai felé fordítja, Mint a vad, folyvást arra felé szimatol, a merről a zsákmányt reméli, vagy arra rohan, a merre kergetik, De a talaj a Duna torkolata felé mind forróbbá válik. A természetes határokban szűkölködő etelközi síkon a ág kettős ellenség: a műveltebb nokat), az úzok a 27
