Stranica 254 [254]
zete egyébként nem tér el az újabb ábrá¬
zolás hagyományaitól.
A millennium alkalmából tudvalevőleg ősz¬
szesen nyolcz helyen emelkedtek országos
al Deeg) Par
: b
a munkácsi várban, Puszta¬
nonhalmán,
szeren, Zimonynál, a Nyitra melletti Zobor¬
hegyen és a Brassó melletti Czenken, Ezek
közül csak a p i emlék |
dé jelent sekel bbik
Az ezred iy :
a budapesti, a enonum prematur in annum»
bal inaladé
át is tú fontolással készül¬
vén, a hét vezér középre szánt lovas cso¬
portjának főalakját még csak agyagmintá¬
ban Zala mester
a műteremben. E mű sok eredeti és érde¬
kes vonást vegyít az Árpád alakjába s azt
hiszem, erős benyomást fog tenni a közön¬
ségre.
A mélyenfekvő szemek valami zord jel¬
leget adnak az arcznak; az alakon azon¬
ban, a mint nyergére támasztott buzogány¬
nyal hatalmas ménen ül, rendkívüli nyuga¬
lom és méltóság ömlik el. Sajátságos, mennyi
festői elem vegyiil épen ebbe a plasztikai
műbe: sehol Árpádot és hadi ménjét annyira
leplekbe burkolva nem láttuk mint itt. A csó¬
tár, sallangok, nyeregtakaró egészen elbo¬
rítják a lovat, s tömérdek pitykével, gyöngy¬
gyel, csüngő fémdíszszel ékeskednek; még
a lónak sörényébe és farkába is gyöngyök
vannak fonva. Árpád ruhája bokáig ér s
alatta lábhegyig sodronypánczél látható, de
az alsó karok mezítelenek; a hős hajzatá¬
nak előre függő varkocsaiba is gyöngydísz
fonódik. Zala talán az első művész, a ki
a vezérkori sírleleteket ís gondosan tanul¬
any s egyes ré;
is vette, de a fegyverzet ábrázolásában nem
Tetekben Kanelemb
tartotta magát szigorúan azokhoz. Merészen
ábrándos alakoknak igérkeznek a kisérő
vezérek; némelyiköknek az Árpádénál na¬
gyobb népszerűséget jóslok.
Végül még folemlitendének tartom, hogy
a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901¬
ben és 1902-ben pályázatot írt ki iskolák¬
nak szánt történelmi faliképekre s ezek
egyikének tárgyáúl Árpád pajzsra emelte¬
tését jelölte meg. Az első pályázat meddő
maradt, a másodiknak alapján az Orsz
=
tetején találkozunk az Arpad alakjával; a
dévényi és czenki oszlop csúcsán látható férfi¬
alak Árpádkori v
zt ábrázol. A pusztaszeri
Árpád Kallós Edétől való, a vezért ülve, tér¬
deire fektetett karddal ábrázolja. Az agyag¬
minta fényképe szerint az arczvonások dur¬
vák és közönségesek, de lehet, hogy a vég¬
leges kivitelben a szép tehetségű művésznek
pzőművé Tanács a Helbing Ferencz
művének ítélte oda a díjat,ki sokban eredeti¬
ségre törekedve, értelmesen, a czélnak meg¬
felelő egyszerűséggel s tetszetősen oldotta
meg foladatat Az elfogadott karton alapján
iskolai falikép még eddig
nem készült.
tudtommal —
E mű megjelenése is alkalmúl szolgál
Ik
jobban sikerült főladatát megoldania.
új kra az Árpád-ábrázolások terén.
Ezekről azonban, természetesen, e helyütt