Stranica 253 [253]
OCR
lett a fővárosnak, azután külföldi ra vitték, honnan mostanig sem került vissza. Jeles fametszénk: Morelli, nagyterjedelmű fametszetben sokszorosította az egész művet. A cMagyarok Bejövetelés-n maga Árpád, már az alakok roppant sokaságánál s az ily körképek természeténél fogva sem válhatott oly központtá, mely az egész festmény fölött uralkodjék, De lovas alakja, egy alacsony domb szélén, vezéreitől kisérve, a mint a győzelmesen végződő csata mezején végigtekint, egyike fog maradni mindig a legjobb Árpád-ábrázolásoknak. A mi a Munkácsy képétől előnyösen megkülönbözteti, az a lónak és lovasnak festői körvonalban való pompás összeolvadása. A főalak, környezetébe is úgy van belészerkesztve, hogy egymás hatását emelik; a sisak helyett alkalmazott kucsma, a lovak tollbokcsarnokát a törvényhozás két háza a szent korona kitétele mellett megtartott ünnepélyes együttes-ülése alkalmával már használta, az egész épület csak hat évvel később adatott át a használatnak, Ennek az épületnek külső és belső művészi dísze nem kevesebb mint öt Árpá. Az északi portále középső pillérén látható egy homokkőből faragott, körülbelül életnagyságú Árpád-alak; a kér oldalpilléren apródszerű ifjak jelennek meg a fűvel és a vízzel. A kupolacsarnok egyik pillérén, az előbbiénél sokkal nagyobb magasságban, gazdag aranyozású csúcsíves consoleon és hármas baldachin alatt színes horganyöntvényben, a magyar tő delmek sorában ismét Ary ténetben korszakot alkotó fejeáddal találkozunk, ifjú kiséretében. Mindkét két fegyverhordó rétája és csótárai, a lovasok csatabárdjai, puzdrái és tegezei az egyes alakok composítióját gazdaggá teszik, a nélkül, hogy tilterhelnek. (L. e mű 83. lapján.) Feszty a millennium alkalmából még két képet festett Árpád életéből: a gyermek Zsolt eljegyzését, Biharmegye megrendelésére, s a honfoglalást befejező bánhidai csatát, Komárommegye székháza számára. Ezeken is, úgy mint a körképen, értékesitette a honfoglalás korának ábrázolására vonatkozó gazdag tanulmányait, melyeket érdekesen jellemez az az igyekezet: a magyar nép és a rokon ázsiai népek élő néprajzi motivumaiban keresni a közönséges nép körében lassan változó viseletek őstypusait. Ezeken kívül a millennium nagy arányú termelése oly történeti képet, mely tárgyát a honfoglalás korszakából merítette, tudtommal csak egyet mutatott föl: a Vágó Pál szép festményét, mely a magyarokat Kiew előtt ábrázolja. Azonban talán nem csalóAntalnak, a Baross-emlék alkotójának műve, ki borcsoport a korán elhúnyt Szé magát majdnem mindenben a Munkácsy képéhez tartotta, csak a kard látszik szélesebbnek, s egyenesebbnek, mint a «Honfoglalás, képén. A két alak közül sikerültebb a kupolacsarnokbeli; a portále alakja kissé kihívó, nem épen fenségteljes megjelenés; a másikban katonás marczonaság mellett van nyugodt, komoly méltóság is. A főrendiházat magába foglaló épületszárny dunai homlokzatán, a külső csúcsíves fiilkékbe helyezett alakok sorában is van egy, homokkőből faragott Árpád-szobor, a Fran| Kálmán műve, melyet azonban többi a nagy magasság s az inkább dekoratív rendeltetés miatt alig lehet úgy mint társát részleteiben szemügyre venni. Még inkább dekorativ czélt szolgál a főrendiház ülésterme baloldali bejárásának Archivoltjába helyezett féldombormű, mely buzogányos lovast ábrázol, fölötte szálló turul madárral, tehát valószínüleg szintén Árpádra akar dom, ha a kró f e kép főalakjának Álmost és nem Árpádot tartom, Az ezredéves kiállításnak még plakátja is Árpádra emlékeztetett. Képzeleti szoborcsoportozatként ábrázolta Árpád pajzsra emeltetését, Gerster és Mirkovszky rajza nyomán, Abban az időben még csak részben volt készen az új Országház, s bár kupola209 Festett képen is látjuk a honalapító vezért, a képviselőház társalgójának mennyezetén, melynek temperaképei Vajda Zsig mond-tól valók. A mennyezettartó egyik tt, festett fülkében trónol itt Árpád, meglehetős szokatlanul s bizonyára nem ís korhiie dag díszű kaftánban, pánczélban és gaz Itözéke és fegyver
