Stranica 232 [232]
új világításban, de mindenesetre új jelen¬
I
k |
ára emeli, a
gy olyan
il miiepika
tőségben állít elénk. A hét kapitá
nemcsak elseje, hanem evezérők és paran¬
csolójuks, a honfoglalásnak eszével és kar¬
jával igazi hőse, vezetője, betetőzője. Míg
az addíg ismert krónikák őrzőtte hagyo¬
mány jóformán egész pályáját egyetlen
mondába, a fehér lóéba foglalja: itt egy
gazdag, sok ágú mondakör hőse, intéző és
harczoló, kardjával vagy lelkével mindenütt
jelenlevő hőse, egy nagy mondaköré, mely¬
nek egyes szálai talán idegen forrásokból,
talán éppen a krónikás leleményéből, de
nemcsak ezekből, hanem családi hagyomá¬
nyokból és népi mondákból szövődtek, Árpád
alakja, a régihez képest, váratlanul felma¬
gasodik. A nagy hadjáratot ő indítja meg
a Bodrogköz elfoglalásával és Borsova vá¬
rának lerontásával; a Marót és Geló, a
Zobor és Glád elleni hadviselést ő intézi;
Pannónia elfoglalását ő vezeti; a döntő
diadalt Alpárnál Zalán ellen ő vívja ki;
az elfoglalt országot Pusztaszeren ő szer¬
vezi. Győzelmei között és után való pihen¬
tében nemcsak egy helyt jelenik meg előt¬
tünk: a fejérvári hegyen, hanem az elfog¬
lalt hazának különböző pontjain: Ungvártt,
a Szent-Márton-hegyen, Csepelszigeten és
Atilla kírály városában, melynek közelében
sírját is találja, Mig Álmosnak és Zsoltnak
személyét is lerajzolja Anonymus, igaz,
hogy Darcs Phrygiusból, a trójai monda
hőseíről kölcsönzött vonásokkal: Árpádról
ilyen leírást nem ad. De elbeszélése köz¬
ben mégis szolgáltat egy-két érdekes vo¬
nást képéhez, inkább a belsőhöz, mint a
külsőhöz, Az epikai benyomás szempontjá¬
ból legnevezetesebb közöttük: Árpádnak
mindenütt-jelenvalósága. A krónikás észre¬
vehető igyekezettel festi hősét a honfoglalás
igazi vezető lelkének: a hadjárat döntő üt¬
közete személyes vezérlete alatt folyik, de
valamennyi vállalata tőle indul ki s min¬
den sikerét ő értékesíti a közczél érdeké¬
ben. A balszerencsét nem ismeri meg soha,
szinte ellenállhatatlan; hódító erejének külső
korlátja nincs, csak egy belső: czéltudatos¬
sága, Mindezzel, a szerteszét ágazó monda¬
6 k
9g
benne kézpontositasdval, lelke
szerint mindenütt-jelenvalóságával a naiv
és sokszor zavaros elbeszélést az epikai
y kban alíg találjuk. Kiti¬
nik Árpád a magyar úrnak egy pár ősi faji
vonásával: szívesen tart áldomásokat és
fégeskedik— bőkezís adak
fáradalmait pihenve, a torbágyi erdőt va¬
dászva járja be; jellemzőnek tetszik az a
kis vonás is, hogy mikor csepel-szígeti pa¬
lotája elkészül, első gondja, hogy a hosszú
úton megfáradt lovait bevítesse és megpi¬
s a harcz
hentesse.
Ez az új Árpád az, nem a visszatele¬
pedő, hanem a honszerző, nem a mesés
pusztító, hanem az erős és bölcs alkotó, a
ki új irodalmunk hajnalhasadásának ide¬
jén, Anonymus által, a magyar szellem
körébe lép. Azok, a kikben ez a szellem
szárnyait bontogatni kezdi, azonnal érzik,
hogy életre keltendő magyar világunk mi¬
vel gazdagodott benne, A nemzeti erőnek
legfenségesebb képét nyerte, melyet a monda
varázsa vesz körül, de a történet megsza¬
kítatlan folytonossága kapcsol a korukbeli
magyarsághoz s a mely egyszerre hivat¬
kozik a nemzet képzeletére, önérzetére és
halajara.
Az első költői kisérletekkel és tervekkel,
melyeket ez az epikai anyag és eszmény
sugall, mdr nyilatkozik, ha nem is éleseb¬
ben szembeszok6 czélzatképen, de feélre¬
ismerhetetlen benső motivumul: a nemzet¬
politikai gondolat, Sajdtsagosan fűződik
össze velük József császár alakja. Ráday
Gedeon, ki Orczy Lőrinczczel az új tavasz
első fecskéje, epikájának nehány töredékes
fordítás Sa Sa a
for és al
a mértékes-rímes verselés megkezdője, a
költő Zrinyi feltámasztója: gondol először
Árpád géneklésére. Nagy könyvbúvár,
ki mohón olvassa az alíg megjelent Ano¬
nymusi s még a XVIII. század negyvenes
éveinek végén «<bajnoki énekbes kezd Árpád¬
ról, de csak az előhanggal, öt, nem ügyet¬
lenül alkotott nyolczas strófával készül el.
Néhány erős vonással veti oda a honala¬
pító képét:
Egy országfoglalás nem lágy elméknek mive,
Arpádnak bizony mellyében bátor szíve
Hellyén volt, noha sok veszély s halal közt jart,
De mint a roppant tölgy, mellyben nem tehet kárt