Oldal 196 [196]
A másik irányban a királyi vűrpalottiói
al)
az előbbi ú Jona
állán Ge chlewelecen igazolható több. közép- /
kori cous közül melyik lehetett az, a térig, innen pedig a Lajos-utcza, Kolosi¬
tér, Szentlélek-tér, Fő-tér, Laktanya-útcza
5(. és Szentendrei útvonalon haladva, az egy”: fe
magyar mériféld az esztergomi és szent- Cl
endrei vasut keresztezésétél 360 méterrel
2s. délre, az aquincumi muzeum körüli tigyne¬
© történelmi kutatás nem tudja mutant
ho Ennek a kérdésnek ilyetén tisztázása ana
is eldönti, hogy a sokat említett 1355-iki
határjárás vonala egyáltalán nem is érint¬
) hete a mai Vieforia-téglagyar területét, /
FR
vezett papföldi ásatások területének d.
zélére, a 8092-8102. hr. számú telkek
mert különben oly kíváló építményt, mint
a milyennek alapját ott kiásták, a határ- _ = közé esik.
felek között fel kellett volna említenie. Hogy Oe
pedig azt nem tette, az annak a jele, hogy {5 -/ A Jesnek, mint az eddig valószínűnek tartott
helyek, s így ez a biztos adat is csak újabb
pkétségeket és bizonytalanságot hoz be ejő a
kérdésbe, még akkor ís, ha az egy mért¬
öldnyi távolság felemlítését, a kérdéses ok- "7
, levélben előforduló «vix» szó értelméhez eh q
> xe
meghatározást vesszük tekintetbe,
Matyas király különben az elpusztult egy¬
: házat újból felépíttette s 1483 tavaszán Ve- © 4
ronai Gabor egri bibornok-piispok útján (Ál
engedélyt kért a pápától, hogy az ó-budai
, prépostság elpusztult templomának régi osz¬
Mint látjuk, ezek a pontok mind másová "
— ez az egyház a határvonalon vagy jóval
kijebb, vagy beljebb esett. ¢
5 Van még ez ügyben egy fontos adatunk,
a melylyel jelentőségéhez mérten szintén
, foglalkoznunk kell, és ez Mátyás királynak
1480. julius 23-án IV. Sixtus pence DG
fentebb már említett levele, melyben enge¬
délyét kéri, hogy Budán a királyi palotá¬
tól alig egy mértföldnyire, a hegyek alatti
mezőségen elpusztultan fekvő, Szűz Máriá- (6
ról nevezett egyházba pálos szerzeteseket
képest, csak mint hozzávetőleges távolság- €
7 telepithessen.
Tekintettel Mátyás | 11
középkori viszonyokhoz mérten való nagy
JA lopait a hegyek tövében fekvő Fejéregy¬
áza ujjáépítéséhez felhasználhassa. Mit 15 4
ÍV. Sixtus ugyanez évi augusztus 20-án
elt levelében megengedett.
A) Az 1512 1519. évek között azonban már
ismét ujítani kellett egyházunkat, Tholvaj
kell tartanunk a fenti távolság meghatáro¬
(zást Ebből a szempontból kiindulva, az (
egy régi magyar mértföldet, mely 8-3536
s kilométernek felel meg, a mai királyi vár- 7 aw,Máté 6-budai polgár egyenesen e czélra
ára, — kíváló
2 pats északi bejárójától — mely a régi "hagyományoz egy szőlőt s ekkor ékesíti "
Sz palota kapujának felel meg — a székesfő- Pjol feriplomankar Hires köjáragós Vize
városi méri hivatal földfelmérési osztá- pálos szerzetes, mesterműveivel,
Bar altali ket nanqoans idn ale a Becs
Dut és a Szentendrei út, illetőleg Aguincum(
irányában lemérettük.
A Péter-hegy alatt, az Árpád-forrásnál,
illetőleg a régi Schwanfelder-malomnál két
ízben is kítakart románkori kápolna már
lf 5
Az első írány halad a kirdlyi palotától
Bye Szent-Gyorgy-ter, Szent-György-uteza, ( / [/
Disz-tér, Tárnok-utcza, Szentháromság-tér, "
09; csak méretei kicsinységénél fogva sem Iehe¬
J Set Fejéregyhaza. Legnagyobb hosszasdga
Erdy felmérése szerint hat ől és három láb,
ja Pázmány-utcza, Iskola-tér, Verbőczy-utcza,
sú ay 5 Bécsi-kapu-tér, Ostrom-uteza, Széna-tér,
MD Margit-korut, Torok-uteza, Zsigmond-uicza, Gay
Zsigmond-tér és Bécsi-titon, s az egy régi
magyar mértföld a bécsi út keleti oldalan ¢©
A fekvő «Budapesti tégla- és mészégető-gyár,
"telepe és a szemközt fekvő 6042. helyrajzi
számú ingatlan közé,
bg szélessége pedig négy ől és két láb. Ha azt
tételeznők fel, hogy ez lett volna maga a
Dias kápolna, mely Árpád sírja fől
Fejéregyháza, illetőleg a pálosok kibővített
53 klastroma azután e mellé épült volna, akkor
yezen nagyobb és későbbi korbeli stilii épü¬
letek maradványainak is a kis kápolna kö¬
tehát a Victoria- zelében kellene lenni, holott mint tudjuk,
aes
EJT felepétől kér kilométerrel odább (ezen a helyen csak egy kisebb római épii¬
d)
Diet alapfalai voltak megállapíthatók,