Stranica 193 [193]
22
tae
a4
VA altenburgi Tirkenhiigelben keresendő, Mert,
" eltekintve attól, hogy az ő véleményét szin- "
tén semminemű történelmi adat sem támo¬
gatja, már 1824-ben, tehát keletkezése előtt
» megczáfoltatott az, midőn t.
átfurták s őskori kősírba zárt urnákat talál
tak benne, melyek keletkezési kora a törté¬
5 elem előtti, u, n. bronzkorba esik. Honfog- /
7 laló öseink pedíg, mint azt leleteink kétség¬
telenül beigazolták, halottaikat nem égették
el, hanem eltemették.
melyek Fejéregyházának Ó-Budán való két¬
ségtelen létezését igazolják. Ezek közül a
s kutatók egy része különösen három okle¬
‘vélre támaszkodott, ugymint: J. Lajos ki¬
"5 ben az ó-budai határban fekvő kirdlyi és"
J káptalani birtok határai iratnak le, illet6-<
leg tiizetnek ki; a második Perényi Imre
: nádornak 1510-iki parancslevele; végül a
)harmadik II. Lajos királynak 1524-iki ha-(
levélben említett bírtok határait újra és
, pedig szabatosabban meghatározza, E há- "
Zrom oklevélben többször említtetik Fejér-S
egyháza, annak holfekvése körül is irat¬
1 ván,
A kutatók legtöbbje, saját elméletétől el- (
— fogultan, e három oklevéllel kezében az
na, ó-budai határ mai területén a legönkénye- ,
5 sebben tűzte ki a régi határokat. Így tör- 7
7 tént, hogy valamennyien más ponton jelöl
ték ki Fejéregyháza helyét is.
Ezzel szemben tény, hogy e három ok-\
mint sok más e tárgyra vonatkozó okleve¬
link; hogy tudniillik egy Fejéregyháza nevű
¢
“bet semmit. Mert hiszen ma, hatodfélszaz "
esztendő mulva, ki volna képes az ezek¬
zi csak egyet is megállapítani, midőn az.
azokban felsorolt kisebb határjelek, mint:
kő és földből hányt határdomb már régen/
eltüntek, a helynevek pedig teljesen meg-"
változtak. Ó-Buda és vele Fejéregyháza
ugyanis 1596 körül pusztult el, a mikor®
5 után pedig német nyelvű lakosság telepe-/
7 dett oda, a mely a régi magyar helyneve-~
ket nem ismerve, a hegyeknek, domboknak
© és diiléknek új, német neveket adott.
Ez idegen nevek aztán korunkig megma¬
radtak, mignem napjainkban, rendszerint
. minden történelmi alap nélkül, 4
5 magyarosíttattak, Még inkább növeli a za-(
vart, hogy a budai részek területén több"
újra. meg¬
különböző helyen fekvő részeket ugyanegy
névvel neveznek. Így van például két Isten¬
)hegy, két Péterhegy és két Sashegy is.
Innen van azután, hogy az említett ha¬
tárjáró felsorolt helynevek, 747
mint: Topsa földje, Uzaháza hegye, Mo- /
oklevelekben
7 nyorós hegy, Ors földje, Fenyőmál hegye és
Tebesere holfekvése, illetőleg hogy ezeknek |
Sa helyeknek a mai Kecskehegy, Mátyás- "
Phegy vagy Péterhegy felelnek-e meg, többé
már egyáltalán meg nem állapítha
Csak annyit tudunk, hogy a határjárás
ya Nyulak szigetéről, vagyis a mai Margi
szigetről indult ki, átment a Dunán, kika¬
nyarodott Ó-Buda határában a dombok
, fel¬
/ ment egészen Békás-Megyer határáig, az¬
alján levő szőlők és hegyek közi
után megfordult és a régi római vízvezeték
romjai mentén lejött a régi kirdlyi várig; <
\majd átkelve a Dunán, ismét visszatért ag
" Nyulak szigetének felső végére, s e közben
», Fejéregyháza mellett is elhaladt, még pedig
“azon a helyen, a hol egy bizonyos nagy út
) az esztergomi nagy útra leér,
Az J. és II. Lajos király határjáró-okle¬
7 okleveleink is, a melyek már több bizonyi¬
tékot szolgáltatnak Fejéregyháza holfekvé¬
» séhez.
vele, melyben a Krumhelt ferdeje nevű
; eza-kolostor felé folyt, az apáczáknak adja; "
melyben emliti, hogy Fejéregyháza mellett
a hévvizű patakon malom állott, Zsigmond
pedíg ugyanezt a malmot a felhévvizeknél,