Stranica 189 [189]
#3
9 Ke Dp
7 5 16 259
Cale
okleveleikben is említik Kurchan 6 vérdt,<¢2
5 mely Ó-Budán, a kírályné palotája és az/
apácza-kolostor közelében feküdt,
Másrészt pedig hogy Árpád Eczilburg¬
ban nemcsak ideiglenesen tartózkodott, ha¬
nem ott meg is telepedett, látjuk a XLIX. a
fejezetből, a hol írja, hogy midé
574 Usubuu és Eusee Vasvárt és Bezprém (Vesz- £2 ©
5 ) prém) várát bevették és a Balaton környékét Ze)
~ meghédolfatva, koveteiket különféle ajandé¬
| kokkal s a lakosoknak riszokil vett fiaival , ae os
si 19 és "3 iS
által elválasztott hazai tant eee
bizonysagtétele megerésitni látszik azt a for~
jalomban levő véleményt, hogy e nevezetes 4
ősrégi egyház csakugyan Szent-István kirdly =
korában épült; habár e valószínűség biz0-Ch
ra semmikép sem hozhatjuk fel a
pécsváradi apátság 1015, évi alapité-levelét, 662
ae egészen mds, ma már szintén eltünt,
B ében feküdt
vonatkozik.
Fejéregyk
Qs
GE Fejéregyháza ösrégiségéről tanuskodik Sey gee
AUD ronfiniusnak, Mátyás kirdly hires torténet- »
írójának, nagynevű pártfogója véleményé¬
Árpád vezérnek átküldék, — ezek őt a tor- §
7 bágyi erdőben találták, a honnan is Eczit- GAL
“%- burgba ismét visszatérvén, nagy lakomát
tarta, s az örömhírt hozó követeknek nagy f
Ip afándékokat ada.
Ha már most Anonymust hitelesnek fogas
7: től eltérő nézete ís, mely szerint ez egyhá- &
zat még Nagy Károly császár építtette (
volna, a legyőzött és megkeresztelkedett pé
tuk el e kérdésben, akkor alig kereshetjük avarok számára, 805-ben, s hogy ez lett
; oon
nb Do az első keresztény templom Magyar- as
országon.
S Árpád sírját az országban levő számos /
más Fejéregyháza, hanem legnagyobb va¬
lószínűséggel csakis az ó-budai Alba eccle¬
A kíváló történelmi érzékű tudós: Bél
: Mátyás már 1719-ben künt járt Ó-Buda cy
) határában, keresve Alba Ecclesidt, sa Duna:
közelében a I6pormalomnal vélte azt meg¬
találni. g
CA a) M j azonban föltűnő, hogy at
Thuréczi, sem nemzeti krénikdink s a Fe.
Da Névtelentől ez az egy adatunk. holott al 4
többire nézve, a név hasonlóságán kívül
5, semmi más adatunk sincsen, Sot egy mási
5 fontos körülmény is feljogosít ünket ¢
hely megállapításra, t. i, az, hogy az ó-budai
Alba ecclesia már a középkorban nagyhírű, jéregyházról szóló számos oklevél írója és
5 2 nevezetes egyház, a mint azt számos oklevél 5 2 2 kibocsátója, sem Nagy Lajos, sem Mátyás ©
OG és más nyom féltinéen bizonyítja.
Így Mátyás király, midőn ez egyház
király egyetlen szóval sem említik meg ezen
nemzeti szempontból oly nevezetes körül¬
pápa figyelmét felhívni, s a szent életű
pálos szerzetesek gondjaira bízza azt. volna,
ra 94 Intézkedésének megokolasa, melyben ez ,
ie © egyháznak különösen dsrégiségére és híres"
» i
as voltára mutat rá, — rendkívül nevezetes és\
z Eg
Ugyhogy a mai történetírás és kutatás, 5 ay
A mikor Arpad sírját keresi, s a Névtelen sza- GR
~2 vain elindul, tulajdonképen csak Fejéregy-|
házat kutatja, s azt, hogy alatta, vagy kö¬
28 zelében volt-e Arpad sírja, pusztán a Név-g6
telen véleményére építi S a mennyiben ne-(
am talán ő tévedett — hogy tudniillik Árpádot" ,
2p nem itt temették el — utána mindnyájan 4
tévedhetünk.
szembeszökő, nemcsak általában az egyház¬
a.
; történetíróra, hanem az Árpád sírjának ku- 3
{>
tatójára nézve is, Árpádról ugyan nem be- CaS
a szél, s a római pápa előtt, mint pogányról,
48 oa talán még akkor sem beszélhetne, ha csak¬
DC" ugyan gondolna ra, Inkább a Maria tisz¬
teletet emeli ki. elsten anyjának mindent
ünnepén sok ájtatos hívő látogatja ezt az
e
Py egyházat, mely ezért nagy vallásos tiszte
§ 5
A kutatás iránya és feladata tehát Fejér¬
egyháza megtalálása, És mi Anonymus
gm fentebb igazolt világos előadásán elindulva, €(2 9
>) Ó-Buda határában kutatjuk azt. (4
Nem fogadhatjuk tehát el Zolnay feltevé- "
yg, sét, mert semmi történelmi adat nem bízo¬
af
letben, tartatik. De, a mi fő, «a régstot (
hírében tündököl; mert azt tartják róla,
g, hogy minden más egyház előtt a megtérés ,
oie A mellette, s Scant kevésbbé weg
kezdetén alapittatotty. Csoddlatos, minthi
csak a Névtelen szavait idézné!