Oldal 186 [186]
OCR
Az 1869-ben feltakart romokról Zsigmondy : cs AD Gusztáv főmérnök alaprajzot készített, s azt Ga 1877-ben a Műemlékek Országos Bizottsávam, gának benyujfotta. Ugyan akkor tervezetet régészeti szakbízottmány nagy buzgalmú( elnöke: Havas Sándor 1882-ben indította "a, meg az újabb mozgalmat, czikkeiben és készített a Victoria-téglagyar előtt feldlli. , "Fehéregyház és Árpád sirjay czímű röpPrensa — ‘Anonymus LU-ik fejezcte, majd@a 1. Lajos király 1355. évi hatdrjaré oklevele és Perényi Imre nádor 1510-iki parancslevele alapján a kisezelli dombot jelélve meg annak ( helyéül. A) tandó emlékoszlopra nézve is, melyre Fejériz egyhdz megjelölésére vonatkozó feliratot is ©) szerkesztett. A bizottság azonban korainak tekintette a tervezet kivitelét, és tárgyalása nélkül irattárába tétette. Thold József Kristóf 1879-ben folyamo- , ort a m, kir. belügyminiszteriumhoz, hogy Erre Salamon Ferencz. Budapest torténet- , az «Kell-e még keresnünk Arpad sírját © A) czímű hirlapi czikkében elvileg támadja meg ( Árpád sírja keresését, czinikusan kijelentA All számára, Árpád sírja kutatására némi se-\ 5 = gély utalvanyoztassék. Kérését azonban a = éz 73 vén, hogy: a mi tudósítás erről fönmaradt, miniszterium nem tartotta teljesíthetőnek. » Ez előzmények alapján, nevezetesen Érdy( (igs jet még hagyománynak, vagy nemzeti monés Rupp nyomán, a Schwanfelder-malom- " danak sem lehet elfogadnunk. Nem egyéb az egy együgyű régi író ferditésénél, Ez — pedig az Anonymus Belae regis notarius, nál, illetőleg ennek ekkor mar Arpad-forré sának nevezett medenczéje körül 1880-ban - ismét megindult a kutatás. Junius 2-án és 5271 Jki annyi vizet zavart már történelmünkben 3-án ásattak ottan Henszlmann Imre, Torma s Buda történetében is. Károli Thaly Kálmán, Luppa Péter, Torma Károly ellenben a római vizvezeBa utolsó pillérének, az úgynevezett srl lapis» helyfekvésének meghatározása után, jbo! erent az Erdy által már ÉP ge napvilágra hozott kis , kápolna alapfalait. Budapest székesfőváros 1882. február hi §-án és 9-én tartott közgyűlése, báró Kaas .a melynek a határjáró oklevélben fontos szerepe van, — Havas Sándor véleményé 2 hez csatlakozott, Ugyanez évben Tholt Titusz ügyvéd, szintén I. Lajos király határjáró oklevele alap Ss Ivor indítványára utasította régészeti szak: JO bizotmányáb hogy ezentúl ne csupán a( római régiségek föltárását tűzze ki czéljául, o ate a Rádl-malomtól nyugatnak eső szőlő" kertekben eszközölt ipróbaásatást | hol Henszlhanem figyelemmel levén hazánk tő < régíségeire is, különösen a honal ó sírját " és illetve Fejéregyház romjait is igyekezzék 6 , föltalálni, Ez a hazafias határozat újabb aa, logiai Enfesttoben kiadott czikkében, Tholt Titusz tehát Fejéregyhdza helyéül ezt a féregyi gy ) helyet jelölte meg. Tholt atyja: Thold József Kristóf már 1882-ben a Budapesti Hirla Pp Pp 9 83. számában s 1883-ban «Fehéregyhdz és A meghatározása is napi kérdéssé fin, A ha- «(AU SZÉ sírjan czim alatt kiadott röpiratában / AL HO k k a? “zafias érzések mind több t ; laikust vittek bele a kutatásba, a int "működése nyomán az utolsó negyedszdzad => J) alatt önálló művekben és hirlapi czikkek egész irodalom keletkezett. Ez az irodalmi samozgalom azonban a tárgyra vonatkozólag ¢ boon kevés uj adatot hozott felszinre; ellen"lendületet adott az ügynek. A közvélemény mind hangosabban kö vetelte, hogy a honalapító emléke megőröee ae kittessék, s ezzel kapcsolatban annak hely- 54 jéregyk a határjáró ok levelet véve alapul — Rómer után másodízben a Victoria-téglagydr közelébe helyezi. KD u kkor alapos történelmi készültség- G gel Némethy Lajos is hozzdszdlott a kéra déshez és Tholdtéknak adott igazat. Az 1884. év tavaszán állott a kutatók [/ ben egyesek felfedeztek már rég ismert ro- sorába dr. Wekerle László. kezében ismét mokat, száz év előtt már kiadott oklevele- a Nagy Lajos-féle határjáró-levéllel, mei a 4 sőt újra felfedezték a bécsi udvari levél- később a II. Lajos kirdly 1524. évi határárban Anonymus Gestdit is. C11) Digazító-oklevelével. És arra az eredményre
