Oldal 185 [185]
A lelkes ifjú Vasváry Pal 1848-ban föbb,
társával Ó-Budán egy nagyobb templom,
romjai között kutatott, melynek hajója fák¬
kal volt benőve, Ma már ezt a romot sem
lehet feltalálni.
Érdy János 1851. október 27-én a kis¬
singi pusztán, Ó-Buda területének északi
részén ásatott, s másnap ugyancsak az ő
közbejöttével Schwanfelder pesti polgár saját
nyaralója előtt, az itteni malom irányában,
a közlegelőn egy kápolna és az ettől délre
fekvő falazat alapjait ásatta ki, Érdy azon¬
ban nem folytathatta kutatásait, mert egy
íly alkalommal a rendőrség elfogatta, mint
kincskeresőt. Érdy kutatásaíról az Akadé¬
mia Értesítőjében számolt be.
A további kutatás eszméje a hazafias
ifjúság körében 1860-ban támadt fel újra.
Jfi. gróf Nádasdy Ferencz. Thaly
Csapó József. Réső Ensel
Sándor, Érdy útmutatásai nyomán többször
felkerestek Ó-Budát s a Schwanfelder¬
malom közelében újabb ásatásokat tervez¬
tek, E czélra gyüjtést rendeztek s Vidacs
János gépgyáros negyven munkását aján¬
lotta föl a munkálatokhoz, Julius 15-ikére,
tott, — a Vérth-mezét Ó-Budán létezőnek;
állította, a (melyen állott volna Fejéregy¬
háza ZA! szóban forgó s a velenczei állami
levéltárban örzött oklevél hű másolata a
veszprémi püspökség római oklevéltárában
legújabban közzé tétetvén, a tévedés kitiint,
sjígy az is megállapítható volt, hogy O-Buda
hatdraban®Vérth nevű hely sohasem léte¬
zett, s agFrakndi által hivatkozott többi
okmányok a Fejérvármegyében Vért-Szent¬
györgy közelében fekvő Vért pusztára vo¬
natkoznak,
A MagyarTudományos Akadémia archaeo¬
logiai bizottságának 1869. évi május hó 7-én
tartott ülésében jelentették, hogy az óbudai
Victoria téglagyár területén a római leletek
mellett egy középkori csúcsíves stylii temp¬
lom maradványai ís kiásattak, s hogy már
ki van takarva a szentély, a diadalív s az
egyik szárnyoltár alapzata ís. A szentély¬
ben pedig három csontváz találtatott,
A bizottság előadóját: Romer Flórist
küldte ki, a ki, mint kéziratban hátramaradt
naplójából kitiinik, május 13-án, egyetemi
tanítványaival együtt ment ki a hely szi¬
nére, Junius 3-án újra kint járt, a mikor
asárnapra ter volna az ünnepél
ásatás, de a rendőrség tüntetésnek minősí¬
tette azt és szigortian betiltotta. E mozga¬
lomról ifj. gróf Nádasdy Ferencz és Thaly
Kálmán még ugyanez évben külön fiizet¬
ben számoltak be; ifj. Réső Ensel Sandor
pedig e tárgyról szóló korábbi hirlapi czik¬
kei alapján «Arpad sírja czím alatt 1862¬
ben röpiratot bocsátott ki, melyhez Jankó
Jánosnak a Péter-hegy alatti forrásról és
a Schwanfelder-malomról, valamint az ott
kiásott kis kápolna alapfalairól készített
rajzait mellékelte.
Ezután ugyancsak a hatvanas években
Podhraczky" "József. Rupp Jakab. Knauz
is jzot készített a kiásott romok alap¬
jairdl. Ekkor már fel volt takarvaza szentély
és a hajó egy negyede, Ugyanakkor egy par
arany sodronybél készült és gyöngyökkel
díszített árpádkori fülbevalót is találtak, mely
a M. N. Muzeumba került, Lerajzolt még ott
Rómer egy középkori kőfaragó mester-jegyet
is. A romokat Fehér Máriának nevezi, tehát
ezt a helyet először ő jelöli meg Fejéregy¬
háza helyéül,
Közben, május 27-én kint járt a Schwan¬
felder-malomnál is, a hol Rupp Jakab, a ki
e czélra az archaeologiai bizottságtól száz¬
ötven forintot kapott, két fiával együtt ása¬
tott. Rómer följegyezte, hogy a kápolna
tudományosan e kérdéssel, kik közül a két
első szintén a Schwanfelder-malomnál, a
harmadik az azóta kiásott római amphi¬
theatrumnál kereste Fejéregyházát, Fraknói
Vilmos pedig Mátyás királynak 1480-ban
IV. Sixtus pápához írott s alább bővebben
tárgyalandó levelének a kamarai levéltár¬
ban levő egy hibás
lapfalain felül a
pi levő gödörben
sok faragott építészeti részlet van.
Vásárhelyi Géza ugyancsak 1869-ben több-.
ször járt a Víctoria-téglagyári ásatásoknál,
és gyűjteményébe több XIV. századbeli fara¬
gott építészeti műrészletet, gyámkővet és
boltgerincz-töredéket, egy XV. századbeli re¬
naissance-stilű párkányrészletet, több darab
melyben a evixs szó tévesen Vérth-nek íra¬
harang-töredéket, olvadt harang-fé
és vas-bárd töredéket vitt onnan magával.