Oldal 184 [184]
OCR
NEMZET a honfoglalás ezredik évében méltó kegyelettel vette rül a honalkotó Ár(8 pad fejedelem, a hódító hadvezér és féZé nyes elméjű országMost pedig egy újabb ezeréves forduló pontján, a mikor a krónikás alkotó. alakját is. szerint Árpád meghalt, őt magát kivánja pelni. A Névtelen a elbeszélvén, LII-ik fejezetében mondja: «Ezek után Urunk születésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözék e világból, ki is fisztessségesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kémederben folyik alá Attila kírály városába; holott is a magyarok megtérése után egyház ideig és talán örökre megfosztá a nemzetet, mely öntudatra ébredése korától kezdve megmegújuló buzgalommal kutatja azokat, hogy kegyelettel, hálával és dicsőséggel vehesse körül, Évszázadok teltek el, mióta a Névtelen megírta az ő Gestdit, és tudtunkkal senki sem kutatta Árpád sírját, Csak a mikor Schwandiner 1746-ban először adja közre azokat, s a mint annak adatai lassanként átmennek irodalmunkba, indul meg a kutatás Fejéregyháza és Árpád hamvai után, Az Ó-Buda határában még a XVIII. században is a főld szinén álló számos római és középkori rom között azonban nem tudták megtalálni, és nem található az Ó-Budának sem XVI. és XVII. századi számos látképén, sem az Országos Levéltárban és épült, melyet Albá-nak (Fejéregyh neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.» (Post hec anno Dominice DCCCCVIL dux Arpad migravit de hoc seculo. Qui honorifice sepultus est supra incarnationis caput unius parvi fluminis, qui descendit per alveum lapideum in civitatem Atthile regis. Ubi etiam post conversionem Hungarorum edificata est ecclesia, que vocafur Alba, sub honore beate Marie virginis.) De e sirtél és magától a dicső hamvaktól, a századokon át sujtolé sors mindez149 a f levő régi térképein sem, Katona István nagynevű történetírónk az első, a ki — mint azt «Historia Critica regum Hungariae» czímű munkájában megírta 1790 táján Nagy Lajos királynak 1355. évi határjáró levelével kezében, maga is bejárta Ó-Buda határát, Fejéregyházat, mint Árpád sírhelyét keresve. De eredmény nélkül, Mert a határjáró levélben jelzett nagy utat és esztergomi utat nem tudta az akkori utakban felismerni.
