Oldal 184 [184]
NEMZET a honfog¬
lalás ezredik évében
méltó kegyelettel vette
rül a honalkotó Ár¬
(8 pad fejedelem, a hó¬
dító hadvezér és fé¬
Zé nyes elméjű ország¬
Most pedig egy újabb
ezeréves forduló pontján, a mikor a krónikás
alkotó. alakját is.
szerint Árpád meghalt, őt magát kivánja
pelni. A Névtelen a elbe¬
szélvén, LII-ik fejezetében mondja:
«Ezek után Urunk születésének 907. esz¬
tendejében Árpád vezér elköltözék e világ¬
ból, ki is fisztessségesen lőn eltemetve egy
kis patak forrása fölött, mely egy kémeder¬
ben folyik alá Attila kírály városába; ho¬
lott is a magyarok megtérése után egyház
ideig és talán örökre megfosztá a nemzetet,
mely öntudatra ébredése korától kezdve meg¬
megújuló buzgalommal kutatja azokat, hogy
kegyelettel, hálával és dicsőséggel vehesse
körül,
Évszázadok teltek el, mióta a Névtelen
megírta az ő Gestdit, és tudtunkkal senki
sem kutatta Árpád sírját, Csak a mikor
Schwandiner 1746-ban először adja közre
azokat, s a mint annak adatai lassanként
átmennek irodalmunkba, indul meg a kuta¬
tás Fejéregyháza és Árpád hamvai után,
Az Ó-Buda határában még a XVIII. szá¬
zadban is a főld szinén álló számos római
és középkori rom között azonban nem tud¬
ták megtalálni, és nem található az Ó-Budá¬
nak sem XVI. és XVII. századi számos
látképén, sem az Országos Levéltárban és
épült, melyet Albá-nak (Fejéregyh
neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.»
(Post hec anno Dominice
DCCCCVIL dux Arpad migravit de hoc
seculo. Qui honorifice sepultus est supra
incarnationis
caput unius parvi fluminis, qui descendit
per alveum lapideum in civitatem Atthile
regis. Ubi etiam post conversionem Hun¬
garorum edificata est ecclesia, que vocafur
Alba, sub honore beate Marie virginis.)
De e sirtél és magától a dicső hamvak¬
tól, a századokon át sujtolé sors mindez¬
149
a f levő régi tér¬
képein sem,
Katona István nagynevű történetírónk az
első, a ki — mint azt «Historia Critica
regum Hungariae» czímű munkájában meg¬
írta 1790 táján Nagy Lajos királynak
1355. évi határjáró levelével kezében, maga
is bejárta Ó-Buda határát, Fejéregyházat,
mint Árpád sírhelyét keresve. De eredmény
nélkül, Mert a határjáró levélben jelzett
nagy utat és esztergomi utat nem tudta az
akkori utakban felismerni.