Stranica 177 [177]
OCR
innen e Kőkút alsó tájékára, majd a nagy országút mellett eső szántóföld mellé vonult. E helyütt felhágott egy kis hegyre, de csakhamar leszállt onnan egy vizes völgybe. Ezután három határdomb választotta el Pákozd (Pakazth) földéről. Innen délfelé vonult a határ jókora távolságra, mert nyolcz határdomb választotta el a szomszédos Pákozdtól, A dél felé vonuló határvonal végre (Dinnyés-) Méd (most csupán Dinnyés) község határába ütközött. Jit két határdomb választotta el Méd-től és mindjárt egyúttal Felsé-Bérgond (Felbergen) földétől is, Innen a határ nyugatra fordult, érintett egy Bércz nevű hegyet és visszatért arra a pontra, a hol Ujfalu foldével érintkezett, (Orsz. Levélt. DI. 641.) Más irányban sorolja fel a Noe községgel szomszédos helységeket egy 1502-iki oklevél. E szerint Bérgénd, Dinnyésméd, Pákozd, Csala és Székesfejérvár voltak vele határosak. (Országos Levéltár, DI. 22549.) Ez tehár először a déli határokat jelölte meg és úgy haladt a keleti, majd az északi határokra, ellenben az 1298-iki az északi határok felsorolásával kezdette, Továbbá Battyánfölde helyett Csalát említi egyik szomszédul, mert időközben, kér század alatt Battyánfölde megváltoztatta nevét, már csak a másik nagy község: a Sárviz jobb partján eső SzabadBattyán kedvéért ís, Az eredmény azonban ugyanaz, Mind az 1298-iki, mind az 1502-iki határjárás szerint Noe SzékesPákozd fejérvár és között, északra esett. Börgöndtől Azon nem kell megütköznünk, hogy a jelzett területen ma Noe-ről semmit sem fudunk, mert helyén ma jórészt a kisfaludi puszta vagy major terül el. 1701-ben azonban még a szomszédok nagyon jól tudták és vallják, hogy Kisfalu vagy Kisfalud régi neve: Novaj vala. Az 1702-iki hivatalos összeírás is nyilván mondja: Novaj vagy Kisfalud, (Károly János, Fejérmegye tört, III. 8. IV. 548—49.) E Novaj pedig semmi más, mint a régi Noe új, magyarosabb alakja, Mert valamint Torvajt hajdan Torvé-nek (Csánki, II. 652.), Pocsajt Poche-nek (Anj, okm, V. 502.), Muzsajt, Muse-nak Musee-nak (Csánki, i. m. III. 621.) írták, épen úgy például az abaujmegyei Novajnak régi neve színtén Noe s csak kéz sőbb, az illeszkedés törvénye szerint alakult neve: Novaj-ra. (Csánki, i. m. J. 214 V. ő, ugyanott az Igazításokat ís.) Sőt nem kell más megyékbe mennünk példáért; maga az a jeles 1436-iki okirat, a mely Noe 1298-iki határjárását átírja, egy 1402-iki oklevelet kívonatolván, az előbb Noe-nak írt helységet
