Stranica 173 [173]
Könnyű belátni és megállapítani, hogy,
ezek közül Sa/uoúrlns Almost, Agitadijs,
Árpádot Acodvtug Leventé-t, Tééeg Tak¬
sonyt, 7acye Tas-t jelenti. Mivel, mint a
Sahworréyg alakból látjuk, Konstantin a
magyar esz hang jelölésére a erős betüt
használja, azt sem nehéz kitalálni, hogy
Tourortas tulajdonképen Jutas-t jelent.
De már azt, hogy Árpád két öregebb fiának
nevét hogyan kell ma magyarul kiejte¬
niink — bajos eldönteni. — A Tagxartovc
nevet némelyek Tarkósnak, mások Tarkas-.
De magyarázatuk nem eléggé
. A tarkó szó csak 1505-ben for¬
dul elő először és kérdés, vajjon magyar,
vagy török eredetű-e? Tarkas helynevünk
nincs és amennyire ismeretünk terjed, nem
is volt. Tarkás-nak sem lehet e nevet ér¬
felmezni, mert a mai tarka szó, mint a tar
melléknévnek kícsinyítője, csak a XV. szá¬
zadban keletkezett, Régi helyneveink közül
Taoxartote-hoz Tarhas vagy Tarhos áll
legközelebb, s ez a régi magyar nyelvben
fejest (aludttejszeretőt) jelent. Ha pedig a
Tagzattoús nevet két részre kellene tag¬
lalnunk: Tar-ra és Kás-ra, ez esetben a
tar jelző lenne a Kás személynév előtt és
igy a Kas személynek szinét jelentené.
Az Jéley névről bizonyos, hogy azt ma
nem lehet, nem szabad Jelek-nek ejteni.
A régi magyarban divatos -ek, -ech vég¬
zet ugyanis, mint a peceneg (= besenyő)
-enech (= ünő), joccedech (= jószedő) sza¬
vakból kítünik, a XII. század
változott, (Századok, 1904. 809.) Jéhez-t te¬
után ő-re
hát ma Jelő-nek kellene kiejteni.
Hyshelyneviink sem most, sem a régi
összeírásokban nem fordul elő. Azt kell
tehát vélniink, hogy e név első hangja nem
is <>, hanem «i», Jelő-ből a második ses
magánhangzó kilökése után lett Ilő s most
ul
tizendtodik
A pestmegyei Üllöt valóban még a
században is Wleu-nek hiv¬
ják. (Csánki. Magyarország történeti fold¬
rajza, J. 36.)
Árpád 4-ik fiának nevét eddig Zoltánra,
Solt-ra, Zsolt-ra magyarázták. A Zoltán
alak azonban csupán a XIV. századbeli,
költött nemzedékrenden fordul elő, de más¬
a költött ékrend
mutatja (Arpad genuit Zoltan) e Zoltan
alak tulajdonképen Zoltam helyett’ all és
nem egyéb, mint a Zolta névnek tárgy¬
esete, Igaz, hogy vannak Zoltán nevű hely¬
ségeink, de azokat nem magyar, hanem
Zoltán nevű ó-szláv férfiak telepítették.
A XIII. században még előfordulnak né*
grád- és ungmegyei Zoltánok, de ezek is
flav származásu emberek. (Wenzel. Árpád¬
kori új Okm. IL. 217. 221. III. 195. X. 299.
A Zoltán név értelme talán — aranyos, a
Zlatan = Zalatan = Zaltan, Zoltán mellék¬
névből. — V. 6, Zlaino-Zalatna.)
A Solt- és Zsolt-féle kiejtéseket is el¬
fogadhatatlanokka teszi Biborban született
Konstantin. Pedig 6 az egyetlen, aki Ar¬
pad e fiának nevét teljesen megbizható fér¬
fiaktól hallotta. O, — mint láttuk — ez
Árpádfiú nevér Zecirag-nak írja. Ebben
ép úgy görög végzet, mint a
= Juias névben, Ha tehát ezt
elhagyjuk, Zair alakot nyerünk. Már most
= Jutas névből lár¬
ugyancsak a Jourorte.
juk, hogy Konstantin még a zárt «a» han¬
got is «<o»-val írja, Annál inkább azzal
irnd a valóságos sos hangot, Ha tehát a
Zalr névben ő sos hangot hallott volna,
akkor bizonyára Zodr-nak, vagy Zovdr¬
nak írná. A Zak névben tehát az «cr ép
úgy sás hangot jelöl, mint a Sai uoúzli o¬
ben vagy Zozzadijs-ben,
Látjuk továbbá, hogy a Z betűt Kon¬
stantin nem használja az «sz» hang jelö¬
lésére, mert arra off volt neki a 3, o
betű, Nem használta az «s» vagy «cs» je¬
lölésére sem, mert ezeket mindíg 7¢-val
írta, Ennélfogva csak a z és a vele rokon
cz hangot akarta azzal jelölni s így a Zadar
nevet Zált-nak vagy Czált-nak kell olvasni"
Tudjuk azonban, hogy az | hang a ma¬
gyarban kiesik, illetőleg az előző
magán¬
hangzó nyujtásába olvad bele, így pl a
Kált-ból lett Kát, Vált-ból lett Vát, Kolt¬
ból lett Kot. (Csánki, i, m. III. 236—287..
II. 807. J. 614.) Ily módon a Zált, vagy
Czáli-ból idővel Zát, Czát lett. E Czát
alak már teljesen megegyezik a Csár hely¬
névvel és nem is egyéb, mint a Csát-nak
lt sziszegő változata, Mindebből azt kévet¬
különben is teljesen elfogadhatatlan, Mint keztetjük, hogy a Zadr a régi Csát sze¬
kezete is élyi jelzi, és Konstantin e nevet olyan
140