Stranica 167 [167]
OCR
értelmében Márk fia, János már 1214-ben egy ütközetben részt vett és öcscse Vilmos már 1220-ban házasodott meg. Pedig II. András csak 1235-ben halt meg és a koholmány szerint e két fivér mégis az ő dédunokája lenne, Az itt előforduló chronologiai és családtörténeti ellenmondások és lehetetlenségek elemzése nem e szűk keretbe tartozik, Csupán azt emelem ki, hogy a Croy-család a Crouy-Chanelekkel nem volt rokonságban. Be van bizonyítva, hogy a Crouy-Chanel család őse Chanel Ferencz 1642 óta a franczia Isére farfámúnuban águkat folytatták, tartozik Boris fia Kálmán, és JJ, Gyécsa fia Gyécsa. (Guitard.) Mindketten Görögországban végezték be életüket, Kálmánról egyetlen forrás sem állítja, hogy utódok nélkül halt meg; Gyécsáról pedig egy hazai okirat mondja, hogy fiai 1210-ben. Görögországban éltek s hogy a I. András uralkodásával elégedetlen magyar urak ezeket az Árpádfiakat a magyar koronával megkínálták. Kétségtelen azonban, hogy IV. László halála után, ha Gyécsa királyfi fiutódai akkor még életben lettek volna, a magyar ezeket és nem JJ. Andrást fekvő. Barraux várnak egyik aol, a finds wien g-ban cszeű cites elő, hogy ők a Croy herczegi család tagjai s ennek következtében az Árpádok ívadékai, A Croy-csaldd azonban nem engedte meg nekik, hogy a Croy nevet és czimet hasz1818-ban állítólagos jogaikat bírói úton akarták érvénye nálhassák; mire a bitorlók síteni. De a párisi elsőfokú biróságnak 1820 augusztus 26-án kelt ítélete szerint pört veszfettek s a marasztaló ítéletet 1821 május 12-én a párisi törvényszék, mint felsőbb bíróság is helybenhagyta, kimondván, hogy a Chanel-eknek nincs joguk arra, hogy nevüket a Croy-névvel egyesítsék és hogy csak azt a czímert szabad használniok, melyet J. Napoleontél 1810 márczius 9-ikén szék — kaptak, A semmi mint legfelsőbb ez ítéletet 1823 február 25-én bíróság szintén helybenhagyta. Mindezek a külföldi családok tehát semmikép sem tekinthetők az Árpádok ivadékainak. ÉGÜL, számos férfit látván az Árpádok fiú-ivadékok . nélkül, csakugyan teljesen kihalt-e ez a nagynevű család? terjedelmes . családfáján az a kérdés, támadhat bennünk : Válaszul mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy ama bizonyos Árpádfiak közül egynéhányan már zsenge korukban meghaltak; a többiek nagy része pedig kétségkívül fiutódok hátrahagyása nélkül halt el. Azok közé, a kikről komolyan feltehetjük, hogy főurak bizonyá kínálták volna meg a koronával, Mert jól tudjuk, hogy II. Andrásnak utószülött fiával és ennek András nevű örökösével, ki mindaddig többnyire külföldön tartózkodott, sem a magyar udvar, sem az ország nem sokat törődött, és így biztosra vehető, hogy WI Andrást csupán azért hívták meg, mert Gyécsa királyfinak csakugyan magva szakadt, Hihető, hogy ez ivadékok, kik IV. László és III. András elhalálozásáról mindenesetre értesülhettek, még akkor ís mindent elkövettek volna jogaik törvényes vagy erőszakos úton való érvényesítésére, ha a mérvadó körök trónigényeiket nem vették volna figyelembe, Hiszen okirati tudomáhogy IV. László halála után egy ál András királyfi is fellépett. Így sunk van arról, tehát bele kell nyugodnunk az Ákos nembeli Borsodi Istvan nádor 1303. február 26-án kelt oklevelének állításába, mely szerint JU, András király halálával a Szent-Isrván 5 királytól atyai ágon leszármazott nemZetség. törzs és vér utolsó arany-ágacskája letört. (Demum etiam domino Andrea első illustri regi Hungarie divina vocante clementia rebus humanis exempto, ultimo aureo ramusculo a progenie, stírpe ef sangvine sancti regis Stephani primi regis Hungarorum per paternam lineam descendenti extincto. Anjoukori okmt I. 52. Eredetije az Orsz, Levéltárban, DI. 1647. sz. a.) Ennyit a család ama törvényes tagjairól, a kikről feltételezhető, hogy a XIV. század elején még éltek. De tudjuk azt is, hogy utószülött Istvánnak 1271-ben két természetes fia is volt; és így az is lehető, hogy ezek fiutódokat hagytak maguk után, a kik
