Stranica 167 [167]
értelmében Márk fia, János már 1214-ben
egy ütközetben részt vett és öcscse Vil¬
mos már 1220-ban házasodott meg. Pedig
II. András csak 1235-ben halt meg és a
koholmány szerint e két fivér mégis az ő
dédunokája lenne, Az itt előforduló chrono¬
logiai és családtörténeti ellenmondások és
lehetetlenségek elemzése nem e szűk keretbe
tartozik, Csupán azt emelem ki, hogy a
Croy-család a Crouy-Chanelekkel nem volt
rokonságban. Be van bizonyítva, hogy a
Crouy-Chanel család őse Chanel Ferencz
1642 óta a franczia Isére farfámúnuban
águkat folytatták, tartozik Boris fia Kál¬
mán, és JJ, Gyécsa fia Gyécsa. (Guitard.)
Mindketten Görögországban végezték be éle¬
tüket, Kálmánról egyetlen forrás sem állítja,
hogy utódok nélkül halt meg; Gyécsáról
pedig egy hazai okirat mondja, hogy fiai
1210-ben. Görögországban éltek s hogy a
I. András uralkodásával elégedetlen ma¬
gyar urak ezeket az Árpádfiakat a magyar
koronával megkínálták.
Kétségtelen azonban, hogy IV. László
halála után, ha Gyécsa királyfi fiutódai
akkor még életben lettek volna, a magyar
ezeket és nem JJ. Andrást
fekvő. Barraux várnak egyik
aol, a finds wien g-ban cszeű cites
elő, hogy ők a Croy herczegi család tag¬
jai s ennek következtében az Árpádok íva¬
dékai,
A Croy-csaldd azonban nem engedte meg
nekik, hogy a Croy nevet és czimet hasz¬
1818-ban állító¬
lagos jogaikat bírói úton akarták érvénye¬
nálhassák; mire a bitorlók
síteni. De a párisi elsőfokú biróságnak
1820 augusztus 26-án kelt ítélete szerint pört
veszfettek s a marasztaló ítéletet 1821 május
12-én a párisi törvényszék, mint felsőbb
bíróság is helybenhagyta, kimondván, hogy
a Chanel-eknek nincs joguk arra, hogy
nevüket a Croy-névvel egyesítsék és hogy
csak azt a czímert szabad használniok,
melyet J. Napoleontél 1810 márczius 9-ikén
szék —
kaptak, A semmi mint legfelsőbb
ez ítéletet 1823 február 25-én
bíróság
szintén helybenhagyta.
Mindezek a külföldi családok tehát sem¬
mikép sem tekinthetők az Árpádok ivadé¬
kainak.
ÉGÜL, számos férfit látván az
Árpádok
fiú-ivadékok . nélkül,
csakugyan teljesen ki¬
halt-e ez a nagynevű család?
terjedelmes . családfáján
az a kérdés,
támadhat bennünk :
Válaszul mindenekelőtt ki kell emelnünk,
hogy ama bizonyos Árpádfiak közül egy¬
néhányan már zsenge korukban meghaltak;
a többiek nagy része pedig kétségkívül fi¬
utódok hátrahagyása nélkül halt el. Azok
közé, a kikről komolyan feltehetjük, hogy
főurak bizonyá
kínálták volna meg a koronával, Mert jól
tudjuk, hogy II. Andrásnak utószülött fiá¬
val és ennek András nevű örökösével, ki
mindaddig többnyire külföldön tartózkodott,
sem a magyar udvar, sem az ország nem
sokat törődött, és így biztosra vehető, hogy
WI Andrást csupán azért hívták meg, mert
Gyécsa királyfinak csakugyan magva sza¬
kadt, Hihető, hogy ez ivadékok, kik IV.
László és III. András elhalálozásáról min¬
denesetre értesülhettek, még akkor ís min¬
dent elkövettek volna jogaik törvényes vagy
erőszakos úton való érvényesítésére, ha a
mérvadó körök trónigényeiket nem vették
volna figyelembe, Hiszen okirati tudomá¬
hogy IV. László halála
után egy ál András királyfi is fellépett. Így
sunk van arról,
tehát bele kell nyugodnunk az Ákos nembeli
Borsodi Istvan nádor 1303. február 26-án
kelt oklevelének állításába, mely szerint
JU, András király halálával a Szent-Isrván
5 királytól atyai ágon leszármazott nem¬
Zetség. törzs és vér utolsó arany-ágacs¬
kája letört. (Demum etiam domino Andrea
első
illustri regi Hungarie divina vocante cle¬
mentia rebus humanis exempto, ultimo aureo
ramusculo a progenie, stírpe ef sangvine
sancti regis Stephani primi regis Hunga¬
rorum per paternam lineam descendenti
extincto. Anjoukori okmt I. 52. Eredetije az
Orsz, Levéltárban, DI. 1647. sz. a.)
Ennyit a család ama törvényes tagjairól,
a kikről feltételezhető, hogy a XIV. század
elején még éltek. De tudjuk azt is, hogy
utószülött Istvánnak 1271-ben két természe¬
tes fia is volt; és így az is lehető, hogy
ezek fiutódokat hagytak maguk után, a kik