Stranica 163 [163]
A megbízható adatokon alapulók idő¬
rendben a következők :
1. Gyécsa vezér első neje: Sarolt, hazai
vezér-ledny. Ez összeköttetés részletei még
nincsenek kritikailag tisztázva.
2. Aba Sámuel magyar főúr I. (Szent)
. Következményei¬
ben végzetes frigy volt ez, mely Aba Sá¬
muel trónrajutását és az ezzel járt országos
zavarokat szülte.
3. JL Béla egyik (névtelen) leánya Hont-,
Pázmán nembeli Lambert úrhoz ment férj¬
hez. Részleteiben ismeretlen összeköttetés.
4. II. Gyécsa leánya Margit, Andráshoz,
Somogymegye ispánjához ment férjhez.
Erről a házasságról sincsenek réfletesebb
adataink.
5. WL Béla egyik (névtelen) leányának:
volt egy Erzsébet nevű leánya, ki a Hont¬
) Bökény¬
nek lett neje, Biztosra vehető,
Pázmán nembeli Cseklészi (I.
hogy a
kirdly-ledny férje szintén belföldi, azaz
magyar főúr volt.
6. A kun származású Erzsébet V. István
neje lett, Miután a kúnok ekkor
jelenthet, Ez utóbbi három esetre nézve, azt
hiszem, kimondhatjuk, hogy egyik-másik
Árpádleá belföldi
=
avagy talán egymással kapcsolatosak.
Ismerünk még kér esetet, melyben magyar
urak mint a királyné rokonai szerepelnek.
Okiratilag azonban csak egyet, a mikor az
öregebb Erzsébet kirdlyné, 1290-ben, az
Aba nembeli Soproni Lérinczet (a későbbi
Atinaiak ősét) kedves rokond-nak nevezi.
Habár itt is lehetséges, hogy a kírályi
családdal való rokonságról van szó, való¬
színűbb mégis hogy ez a Lőrincz a királyné
kun családjához tartozó nőnek fia vagy
férje volt.
Ha már most az Árpád-család belföldi
fee 6 bird
lat tárgyává tesszük, azt találjuk, hogy az
egy V. István esetét kivéve, a családnak
csupán leányai kötöttek belföldi frigyet.
Egyetlen egy esetben választották meg egy
ilyen Árpád-leány férjét kirdlylyd, és egyet¬
len egy esetben — ha ugyan valósággal
megtörtént kerestek egy ilyen frigyből
Magyarországban tartózkodtak, ez össze¬
köttetést a belföldiek közé sorozhatjuk. Kö¬
vetkezményeiben nem kedvező frigy volt ez,
mert ÍV. (Kun) László áldatlan uralko¬
dásának csíráját hordta magában,
Ezeken kívül még a következő három
esetet kell felemlítenünk :
a) Midőn 1130-ban a II István uralko¬
dásával elégedetlen urak a kírály halála
esetére e trónra jelöltet kerestek, bizonyos
Saul nevű magyar úr jött szóba, a ki a
krónikás szerint IL István, Zsófia nevű
sororjának (nővérének) a fia volt. Erről
csak annyit mondhatunk, hogy ezen csorors
jalatt nem annyira Kálmán király leánya,
mint inkább nővére értendő,
5) III. Béla 1194-ben a Miskócz nembeli
Domonkos bánt «kedves rokond»-nak nevezi.
" Ugyanezt mondja később IV. Béla e Do¬
monkos bán fiáról: Bars ispánról is. E ro¬
_konsdg részleteit azonban nem ismerjük.
c) Az 1280-ban elhalt II. Majs nádor
. özvegyét : Erzsébetet ÍV. László is, III. And¬
rás is, hol ssorors-nak, hol scognatas-nak
Dnevezi. Ez utóbbi adat bizonyítja, hogy
jelen esetben a esorors csak «ndrokont»
ármazott ivadé esetleges trónjelöltet.
Már pedig alig képzelhető, hogy e nem
éppen csekély számú házassági összekötte¬
tésekből ne sarjadzott volna ki egy-egy
család, mely még az Árpádok kihalta után
ís virágzott, Találunk azonban ezen kívül
még más irányban is erre vonatkozó jel¬
lemző adatot.
Vajjon a Miskócz nembeli Domonkos bán
az uralkodó családdal tartott rokonsági vi¬
szonyának köszönhette-e magas állását, nem
tudjuk; de az bizonyos, hogy az Árpád¬
kori sorában egyetlen-egy
férfit sem ismerünk, kiről okirati bizonyos¬
sággal tudnók, hogy ily rokonság útján
emelkedett. Sehol sem találjuk, hogy az
uralkodók e sógorokat és női ági rokono¬
bi
ivadékait említenék és nekik e rokonság jog¬
kat vagyis az illető Arpad-leanyok ké:
czíme alatt kiváló szerepet juttattak volna,
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy
e házassági összeköttetések kivétel nélkül
csak szerelmi frigyek voltak, melyekbe az
uralkodó család beleegyezett ugyan, de a
melyeket nem igen jó szemmel nézett,
Végül még egyet-mást az Árpádok ter¬
mészetes ivadékaíról.