Page 162 [162]
uralkodó család az Árpádok trónját örö¬
költe; a mi ugyan az országnak hosszabb
időig tartó fényt és hatalmi állást szerzett,
de egyúttal a pusztán a dinasztia érdekében
eredménytelenül vívott olasz háborúkat és a
velök járó nagy áldozatokat ís eredményezte,
c) Ravenna, Az itt törzsökös Traversari
család egyik leánya utószülött Istvan királyfi
neje volt, E házasságnak azonban semmi
ki
ndsebb hatását sem látjuk.
d) Sziczilia, A Hauteville családból való
Buzilla, Kálmán király neje volt. Politikai
hatását e frigynek sem látjuk.
e) Velencze, Két velenczei férfi vett nőül
Árpádleányt; egy velenczei leány pedíg
Árpádfihoz ment feleségül.
E három házasság a következő :
Michieli Miklés, Arbe grófja Arpad¬
leányt vett nőül. Egyike a legismeretlenebb
és politikai eredménynyel nem járt házas¬
sági összeköttetéseknek.
Morosini Katalin az utószülött István
királyfi neje volt, Fontos frigy, mert ennek
következtében III. András trónrajutása ha¬
talmas közbenjáróra talált.
Orseolo Otto velenczei doge neje Szent
István nővére volt, Szerencsétlen frigy ez,
melynek következtében a minden tekintetben
méltatlan Péter jutott a magyar trónra.
9. Oroszor
Négy Árpádfi vett ma¬
gának a Rurik-családból származó felesé¬
fi vett Árpádleányt fele¬
ségiil. Az orosz források szerint azonban
get; három Rurik
a magyar-orosz
már a vezérek alatt vették volna kezdetű¬
ket; a mi éppenséggel nem valószínűtlen,
de a miről biztos ismereteink nincsenek. Ez
összeköttetések, általában véve, Magyar¬
országra nézve nem voltak üdvös hatással.
Kálmán király második házassága a Boris
trónkövetelő okozta zavarokat vonta maga
után, A többi frigyek pedig többnyire csak
arra valók voltak, hogy az Árpádok orosz
sógoraikat magyar segélycsapatokkal lássák
el, vagy hogy Halics elfoglalására irányult
terjeszkedési vágyukat kielégítsék, a mi
rengeteg pénz- és véráldozattal járt, de az
országnak semmi hasznot sem hozott,
to, Spanyolország. Aragónia királya :
1. Jakab, Árpád-leányt vett nőül; Ara¬
góniai Konsztancia pedig Imre kirdly fele¬
sége lett, Egyik házasságnak sincs politikai
jelentősége,
1. Szerbia.
szerb nagyfejedelem leányát; a Nemanyi¬
dák családjából való Dragutin István kírály
pedig V. István leányát: Katalint, Mindkét
frigy üdvös kovetkezményekkel járt. A Bosz¬
nia feletti fenhatóság II. Béla házassági
ös öttetésének énye volt ;
IL Béla nőül vette J. Uros
közvetett eredm
sógora Belos pedig, mint nádor és bán
válságos időben Magyarország kormány¬
gyeplőit bölcsen és erélyesen vezette. Végül
Katalin férjhezmenetele következtében a két
ország között állandóan szivélyes és békés
érintkezés állt be.
Ha már most ezeket a külföldi házassági
eee k kévetk
a
eredményre jutunk. Az Árpádház tagjai
tulságosan hódoltak az egyenrangú házas¬
ság elvének és azon voltak, hogy feleségű¬
ket — az egy V. Istvánt kívéve, ki kun
származású házastársat kapott — Európa
akkori uralkodó családjainak javából sze¬
rezzék, a mi az ország és család nevét
távoli országokban is ismertté tette ugyan,
de egészben véve egyiknek sem hozott va¬
lami nevezetes hasznot vagy előnyt. Sehol
sem hoztak magukkal az uralkodó család
házassági összeköttetései annyi bevándorló
idegen vagy külföldi elemet, mint az Árpád¬
fiakéi Magyarországon. Minden egyes eset
újabb és újabb bevándorlással járt, s az
így beáramlott elemekből a legtöbb eset¬
ben, hosszú időig virágzó s az ország
vezetésére nagy befolyással bíró családok
alakultak. Ez a rövid időközökben meg¬
megujuló s a legkülönbözőbb idegen ele¬
mekből alakuló bevándorlás nagyban né¬
velte a felsőbb társadalom kozmopolitiz¬
musát, alatt
Arpadhaz kihalta után minden, a nemzet
melynek hatása aztán az
kebléből származó államfő megválaszta¬
tására czélzó irány már csírájában megfult
és— az egy Hunyadi Mátyás esetét kívéve —
idegen elemek trónrajutása oly könnyen tör¬
ténhetett,
Áttérve az Árpádok hazai házassági
frigyeire. ki kell emelnünk, hogy ezek
között több van olyan, melyről a források
csak általánosságban szólnak. Ezeket tehát
itt helyesebb lesz mellőznünk.