Stranica 161 [161]
leánynyal történt egybekelésén alapszik Hor¬
(sixatelterntia sztó
a magyar
beiktatása.
6 1 lorszag. Itt nyolez s
esetet ismerünk. Négy Árpádfi vett lengyel
nőt; négy Árpád-leány ment lengyel férj¬
hez, Az első eset már csak azért is rend¬
kívüli fontosságú, mert a lengyel Piaszta
Adelhaid nemcsak az első keresztény, hanem
egyúttal az első külföldi herczegleány is
volt, a ki az Árpádház egyik sarjához férj¬
hez ment A többi összeköttetés is kivétel
nagy vér- és pénzáldozatába került ; hasz¬
nát azonban csak az osztrák após látta,
a mennyiben Nassaui Adolf nevű német
vetélytársa elleni hadjárata alatt Német¬
országban a magyar segélyhad az ő olda-.
lán harezolt.
d) Brandenburgi Katalin IV. Béla egyik
fiához ment férjhez. Ez összeköttetés min-i
den különösebb hatás nélkül maradt.
e) A frank származású császári család¬
ból eredő Judit Salamon király neje lett
Minden tekintetben szerencsétlen, fegyveres
nélkül bevált, a y
a két állam és uralkodó c:
lad közötti felette
barátságos érintkezés és kölcsönös támoga¬
tás lett az eredménye,
7. Németország. Jit tizenhárom esetre
akadunk, Hét Árpádfi vett német nőt, hat
Árpád-leány német férjet. Az egyes csalá¬
dok szerint a következő számarányt kapjuk :
a) Az Andechs-Merán családból: Gertrud,
II. András neje lett, E házasság úgy az
országra, mint a családra nézve végzetes
következményekkel járt, a mennyiben a döly-.
fős, nagyzási szeszélyekkel telt, hazafiatlan
és pazarló nő II. András könnyelmű ural¬
kodását még inkább veszélyeztette.
4) Bajorország, Itt két családról van szó.
A szász eredetű császári családból szár¬
mazó Gizela férjhez ment J. (Szent) István¬
hoz. Egyike volt ez a legjelentékenyebb ösz¬
szekötteréseknek, melynek alapján Magyar¬
ország az irányadó nyugat-európai államok
sorába lépett, a kereszténység megszilárdult,
és a német elemek tömeges bevándorlása
első lökését kapta,
A Wittelsbach családból való volt Hen¬
rik alsó-bajorországi herczeg, a ki Árpád¬
I. E házassá
öbb tűnt ki; a mennyiben a belőle,
leányt vett nő
g jelentősége
csak
származott Ottó egy ideig a magyar koro¬
nát ís viselte.
c) Ausztria négy esettel, ti. m
A Babenberg családból két férfi Arpad¬
leánynyal, egy leány pedig Arpadfival kelt
egybe. Politikai hatással nem bíró össze¬
kottetések voltak ezek, melyek legfeljebb
csak az osztrák elemek bevándorlását moz¬
dították elő.
Habsburgi Agnesz III. Andráshoz ment
rjhez. Ez összeköttetés Magyarországnak
e okor adó frigy volt ez,
melynek alapján a német császár Magyar¬
ország belügyeibe való befolyását megszi¬
lárdítani igyekezett.
7) Rheinfeld
leánya J. (Szent) László neje volt. E frigy
Rudolf nemet
minden hatás nélkül maradt.
g) Stephlingi Adelhaid IL István király
neje volt. Jelentéktelen házasság.
b) Szászország. A Billung-család sarja:
Magnus szász fejedelem Árpád-leányt vett
nőül. Politikai jelentőség nélkül való frigy
volt ez is.
i) Thiiringia uralkodója (Szent) Erzsé¬
betet, II. András leányár vette nőül. Hatása
e házasságnak sem volt,
j) Weimar-Orlamiinde. Egyik örgrófja
Zsófia nevű Árpád-leánynyal kelt egybe
Jelentőség nélkül való frigy volt ez is.
Ha már most a német házassági össze¬
köttetéseket összeg
ik, arra az eredményre
jutunk, hogy nagyobb részük színtelen volt.
Szent-István . összeköttetése az országra
nézve még kedvező, a többieknek azonban
csak a németek vették hasznát
8. Olaszországi ádokkal kil
házasodtak össze az Árpádok. Öt Árpádfi
vett olasz nöt; négy Árpádleány pedig olasz
férjet. Jelesül részletesen :
a) Az Este családból vette harmadik fele¬
ségét JJ. András király. E házasság azon¬
ban nem volt országos jelentőségű össze¬
kGttetés.
4) Nápoly trónján a franczia Capetin¬
gok Anjou ága ült.
IV. László neje e család sarja, nővére:
Mária pedig II. Károly nápolyi király
felesége volt. Utóbbi összeköttetésnek az a
felette fontos hatása lett, hogy a nápolyi