Stranica 160 [160]
OCR
ségkívül valamely Turul nevű őstől vette nevét; s az Árpádházzal összeköttetésbe nem hozható. Kézai korában az előkelő családok majdnem kivétel nélkül a «de generes jelzővel éltek. Az udvari krónikás tehát — úgy látszik — szükségesnek találta, hogy az uralkodó családnak is adjon ilyen jelzőt. Ezt aztán úgy vélte legjobban ie a) Az uralkodó Capeting-csaladbél és e család Courtenay nevű mellékagabdl egyegy leány ment férjhez Árpádfihoz, Az utóbbi ág már a latin császársággal van összefüggésben. Politikai jelentősége azonban egyik házasságnak sem volt, b) A Chatillon sur Marne családból Agnes (Anna) JU). Bélával kelt egybe. Ennek a k az lett a követk hogy jesithetének, ha a hún-magyar I mesés madarát: a turult, mely a “monde szerint Arpad nagyanyját, Álmos anyját: Emesét megtermékenyitette, a nemzetségi jellegével ruházza föl. Az Árpádház szereplése oly korszakra esett, melyben az uralkodó családok házassági összeköttetései a nemzetek és népek sorsára, valamint a trónok betöltésére gyakran döntő befolyással voltak. Kívánatos; tehát annak a kérdésnek megfejtése: mily eredményeket mutat fol erre nézve az Árpádház családi története. E san geaeae az fede összes seit csoportosítnunk kell Országok szerint haladva, a következő, külföldiekkel való házasságokat találjuk : 1. Bolgárország. hol az Asenida IJ. Asen András királyunk leányát vette János IL nőül. Csehország. Itt két családdal van dolgunk : a) Az uralkodó Przemysl-család hat tagja vett nőül Árpádházi leányt, Ez összeköttetések Magyarországra nézve kívétel nélkül kedvező következményekkel jártak; a kér ország közötti érintkezést sok tekintetben emelték, s a két uralkodó család közötti a magyar-görög érintkezések barátságosabbakká váltak, s magyar hadseregek több ízben harczoltak a görög császári család érdekében, görög területen, az ikoniumi szultán ellen is. 4, Görögország, nőt feleségül, s De több mint valószínű, hogy Négy Árpádfi vett görög Árpádleány ment görög höz nőül. Gyécsa (Géza) királyfinak is görög származású felesége volt, Ez egybekelések az egyes családok szerint következők : a) Angelosz (II.) Izsák császár Árpádleányt vett nőül. b) Komnén, Két Árpádfi vett Komnénleányt nőül ; egy Árpád-leány ment Komnénfihez férjhez. c) Laszkérisz, E család egyik leánya lett IV. Béla neje. d) Palailogosz (II.) Andronikosz császár Árpádházi leányt vett feleségül. e) Szt.-Omer, E flandriai eredetű, de Görögországban szerepelt család két tagja Arpadlednyt vett feleségül. f) Szynadenosz Theodul leánya lett J. Gyécsa király neje. 8) Thessalonika királya : Bo A görög házassági összeköttetések nagyMontferratói cz III. Béla leányát vette nőül. ban és egészben véve nem váltak be, a égek létrejöttét elői dították. Egyik házasság pedig, mint alább látjuk, a Przemyslidák magyarországi trónutódlását vonta maga után, b) Rosenberg. E cseh család egyik tagja, cFalkensteinis Zavis, Árpádleányt vett ni ies. Ree Pct 1 yiben csak a görögök húztak belőle hasznot; ellenben Magyarország gyakran kárát vallotta, A görög udvar ez összeköttetések révén fegyveres erőt nyert; máskor volt. Több mint valószínű azonban, hogy már a vezérek korában is jöttek létre cseh-magyar házassági összeköttetések, Árpádházi férfi vagy férfiak és Przemyslida leányok között. 3. Francziaország. Itt három esettel van dolgunk. 128 pedig j érezte magát arra, hogy cselszövényes politikáját Magyarországra kiterjesztvén, ennek belügyeibe is beleszóljon, a mi véres összeütközésekre is okot adott, 5. Horvátország. Itt csak egy bizonyitott esetet ismerünk, de ennek igen fontos utóhatása volt, a mennyiben Zvonimir Demeter kirdlynak Ilona (Lepa) nevű Árpád
