Stranica 160 [160]
ségkívül valamely Turul nevű őstől vette
nevét; s az Árpádházzal összeköttetésbe
nem hozható. Kézai korában az előkelő
családok majdnem kivétel nélkül a «de
generes jelzővel éltek. Az udvari krónikás
tehát — úgy látszik — szükségesnek találta,
hogy az uralkodó családnak is adjon ilyen
jelzőt. Ezt aztán úgy vélte legjobban ie
a) Az uralkodó Capeting-csaladbél és e
család Courtenay nevű mellékagabdl egy¬
egy leány ment férjhez Árpádfihoz, Az utóbbi
ág már a latin császársággal van összefüg¬
gésben. Politikai jelentősége azonban egyik
házasságnak sem volt,
b) A Chatillon sur Marne családból Agnes
(Anna) JU). Bélával kelt egybe. Ennek a
k az lett a követk hogy
jesithetének, ha a hún-magyar I
mesés madarát: a turult, mely a “monde
szerint Arpad nagyanyját, Álmos anyját:
Emesét megtermékenyitette, a nemzetségi
jellegével ruházza föl.
Az Árpádház szereplése oly korszakra
esett, melyben az uralkodó családok házas¬
sági összeköttetései a nemzetek és népek
sorsára, valamint a trónok betöltésére gyak¬
ran döntő befolyással voltak. Kívánatos;
tehát annak a kérdésnek megfejtése: mily
eredményeket mutat fol erre nézve az Árpád¬
ház családi története. E san geaeae az
fede
összes
seit csoportosítnunk kell
Országok szerint haladva, a következő,
külföldiekkel való házasságokat találjuk :
1. Bolgárország. hol az Asenida IJ. Asen
András királyunk leányát vette
János IL
nőül.
Csehország. Itt két családdal van
dolgunk :
a) Az uralkodó Przemysl-család hat tagja
vett nőül Árpádházi leányt, Ez összekötte¬
tések Magyarországra nézve kívétel nélkül
kedvező következményekkel jártak; a kér
ország közötti érintkezést sok tekintetben
emelték, s a két uralkodó család közötti
a magyar-görög érintkezések barátságosab¬
bakká váltak, s magyar hadseregek több
ízben harczoltak a görög császári család
érdekében, görög területen, az ikoniumi szul¬
tán ellen is.
4, Görögország,
nőt feleségül, s
De több mint valószínű, hogy
Négy Árpádfi vett görög
Árpádleány ment görög¬
höz nőül.
Gyécsa (Géza) királyfinak is görög szár¬
mazású felesége volt, Ez egybekelések az
egyes családok szerint következők :
a) Angelosz (II.) Izsák császár Árpád¬
leányt vett nőül.
b) Komnén, Két Árpádfi vett Komnén¬
leányt nőül ; egy Árpád-leány ment Kom¬
nénfihez férjhez.
c) Laszkérisz, E család egyik leánya lett
IV. Béla neje.
d) Palailogosz (II.) Andronikosz császár
Árpádházi leányt vett feleségül.
e) Szt.-Omer, E flandriai eredetű, de
Görögországban szerepelt család két tagja
Arpadlednyt vett feleségül.
f) Szynadenosz Theodul leánya lett J.
Gyécsa király neje.
8) Thessalonika királya :
Bo
A görög házassági összeköttetések nagy¬
Montferratói
cz III. Béla leányát vette nőül.
ban és egészben véve nem váltak be, a
égek létrejöttét elői dították. Egyik
házasság pedig, mint alább látjuk, a Prze¬
myslidák magyarországi trónutódlását vonta
maga után,
b) Rosenberg. E cseh család egyik tagja,
cFalkensteinis Zavis, Árpádleányt vett ni
ies. Ree Pct 1
yiben csak a görögök húztak belőle
hasznot; ellenben Magyarország gyakran
kárát vallotta, A görög udvar ez összeköt¬
tetések révén fegyveres erőt nyert; máskor
volt.
Több mint valószínű azonban, hogy már
a vezérek korában is jöttek létre cseh-ma¬
gyar házassági összeköttetések, Árpádházi
férfi vagy férfiak és Przemyslida leányok
között.
3. Francziaország. Itt három esettel van
dolgunk.
128
pedig j érezte magát arra, hogy
cselszövényes politikáját Magyarországra
kiterjesztvén, ennek belügyeibe is beleszól¬
jon, a mi véres összeütközésekre is okot
adott,
5. Horvátország. Itt csak egy bizonyi¬
tott esetet ismerünk, de ennek igen fontos
utóhatása volt, a mennyiben Zvonimir De¬
meter kirdlynak Ilona (Lepa) nevű Árpád¬