Stranica 154 [154]
6 magyarság Lebé¬
= leletből, a i kor
"> mar délebb vidéken: a Don felső vonalánál
) vagyunk, A sír lovas sir és a kard, a nyi¬
lak, a kengyel, a zabla s a füles pántok is
sah lalé
didjat kell keresnünk. E vidéken, a Kuban
folyó útján Andrjukovszkaja Sztoinicza köz¬
ségben találtak két ee és cel
tia
vannak honf
sirleletekkel. Valószinű, hogy e helyütt kozár¬
földi sírral állunk szemben, ha nem is állít¬
jvég boglárt, melyeknek
kája a legszorosabban Beta szoly¬
vai, galgóczi, tarczali és bodrogvécsi tarsoly
Bie
ható épen, hogy kozár harczos
benne, Sejthető ugyanis, hogy nem IX. szá¬
zadi e sír, hanem későbbi időből való. Olyan
) nyilforma volt benne, mely hazánkban csak
későbben fordul elő, és nem is tartozott a
legsűrűbben használt idomok közé,
Magyar sírnak azért se mondanók, mert
az ú, n, eveseidomús levelekkel élő diszit¬
ményt hazai ékszereken még nem találtuk.
A sajátszerű kerettel bíró ékszerek sorá¬
hoz csatlakozik egy igen jellemző pityke, a
a permick területén, tehát ismét oly vidé¬
ken, mely a véleményezett őshaza területén
kívül esik, s a melyre mégis a IX. századi
pilini és X. század pusztabukovai sírokban,
tehát sok száz mérfölddel odább kapjuk a
© © legszorosabb analogiat.
A sajátszerű, szórványosan föllépő éksze¬
rek sorát követni lehet a Kaukázustól északra
, ferülő lejtőig, a honnan a sz,-pétervári Ere¬
mitage-ba került egy ily hurkos keretű dt
tört szijlemezke. Ehhez csatlakoznak Orosz¬
ország déli vidékéről való rokon ékszerek,
rossz ezüstből, aranyozott alapból kiemelkedő
domborművekkel, a mi a magyar honfog¬
lalók ékszereinek közönséges diszitési módja,
Így tehat déli vidékre vezet a szórványos
( tünetek lánczolata, Oly vidékre, melyen
fedezék Oris
Megismerkedtiink szoros analogia által
egybekötött ékszerekkel Oroszországban a
permi és nyugot-szibériai vidéktől a Kubán
melléki rónáig terjedő vonalon, másrészt
elkisérhetjiik ezeknek legszorosabb hason¬
másait a magyar Alföldig. A két hosszú
vonal találkozási sarka a Kubán mellékére
talál, a Fekete-tenger északkeleti partjával
szomszédos vidékre, Óhajtanunk kell, hogy
e vidékről még sok ily tanulságos adatot
kapjunk, mely szorosan bizonyítaná, a mit
most csak sejtünk. Sejtelmiink arra a fől¬
tevésre vezet, hogy a Fekete-tenger északi
partján létezett városok, melyek nyitva állot¬
tak a keleti vilag összes áramlatainak, s
ős idők óta az egész szarmata síkság szá¬
en nee |
a
mára get,
az ékszereket Kozárország és szomszédjai
számára, A lebédiai magyarságról tudjuk,
hogy Karchba járt rabszolgdival és onnan
selyemszővetet vitt magával, Valószínű,
hogy ékszereit is ott szerezte be.
Merészebb föltevések nélkül csak idáíg
kisérhetjiik emlékei fonalán az ésmagyar¬
ságot, Ezen túl mostanában csupán sejtel¬
miink, óhajunk és reményünk lehet,
Budapest, 1907 augusztus 20.
Hampel József.