Stranica 153 [153]
megnyiljanak és azokban épségben is meg:
. találjuk a görbe egyélű szablyákat,
Előre látható, hogy a kard sorsával a
többi fegyver és szerszám homályos törté; oe
nete is fol fog derülni. tő
Nyil, gerely és csákány is akadt Orosz¬
földön a jelzett vidékeken, olyan, minőke!
honfoglaldink sirjaibél ismeriink, a hog!
akadt kengyelvas és zabla, A zagrebinyei
sírban (a vjatkai kormányzóságban) akadt
övtarsoly is, a milyent Bezdédrél s egyél
hazai sírokból ismerünk. Most már tudjuk,
hogy a tarsoly jellemző formája, melyet
helyesen hasonlítottak huszártarsolyhoz,
finnek területétől jóformán Arábiáig hasonló
idommal bírt, Mai példákat is idézhetett
dr, Pósta Béla, tanúságul arra, mily vég-i
telen maradisággal őrzik gyakran Keletei
a régi formákat és mennyire általánossá,
nemzetközivé vált némely idom, Majdnem,
hasonlót mondhatni a tiizelé szerszámnak,
a csiholó vasnak idomáról és elterjedéséről.
Erről tudjuk, hogy már az avarok maguk- ez
kal hozták és hogy alakja hazánkban csal
úgy, mint orosz földön, jóformán napjainkigt és
élt és csak kevéssé változott meg.
A hazai ékszerekre és a rajtuk mutat-;
kozó diszitésekre is kaptunk Oroszország
ból kisebb-nagyobb értékű hasonlóságokat.
Némely ékszerek sírokból kerültek ki, és
már e származásuk is azt engedi sejtenünk,
hogy nem a véletlen vitte oda, a hol talál¬
ták, hanem használatban voltak, és lehet
reményünk, hogy azon a vidéken szaporodnij
fog majd a leletek száma. Így meg fog erős¬
bödni a következtetések megbízhatósága,
melyeket élénkebb képzelemmel bird kuta¬
tók már egy-egy ékszer szórványos előfor¬
dulásához is hajlandók hozzáfűzni.
Már évtizedek óta ismertük az Ouvaroff¬
DONS
féle ásatások révén a sok ezerre menőf (Jos
gyakon, a mely honfoglalóink ékszereit jel¬
lemzi, Sőt most dr, Pósta Béla művében a
inkkel épenséggel azonos ékszerekkel ta¬
lálkozunk, Két oly boglár volt a bjelimeri
sírban, a középső Volga mellett, nem messze
— Bolgárítól, mely akármely magyarországi
lovas sírban helyén lett volna, annyira egye¬
zik alakja, technikája, diszitése a nálunk «
ismeretes rozettás és rokon bogldrokkal. /
letének közvetlen közelében, — a kikben
némely történetíróink és nyelvészeink a nagy
Bolgárországgal szomszédos XIII. századi
eMagna Hungarias lakosságának marad- |
ványait sejtik — kétségkívül meglepő eo
mely á igényelt és
tövzkeziáésáte ingerelte a kutatókat, Maga
a sír alighanem a IX—X. századból, tehát
oly időből való, a mikor a magyarság, ha
onnan indult útnak, elsőnek képzelt hazá¬
fát rég elhagyta volt. E
Igen valószinű, hogy az a vitéz, a kit a
sír magába rejtett, nem volt sem magyar,
sem bolgár, mert erőszakkal és szándékosan
elhajlított norman vagy varég kard és paizs¬
dudor volt a sírban, a milyenek máskor is
germán sírokban szoktak lenni. A két ma¬
gyar ízlésű boglár ilyen sírban származ¬
hatott rablásból, Germán harczosok útja
sokszor irányult Kozárország felé; onnan
hozhatta a vitéz, De tény, hogy ott talál¬
ták a boglárokat; és mivel dr. Pósta Béla
a tobolszki muzeumban, Szibéria nyugoti
vidékén, az iszkeri gyepüről származó ha¬
sonló rozettás boglárt látott, a bjelimeri
észlelet nem áll egyedül és oly magyarázatot
igényel, mely a véletlenséget lehetőleg ki
zárja, A magyarázat föltételezheti az ily
fajta boglárok más helyről történt behoza¬
taldt. De ha nem ís azon a volgai aia
sírokból álló soros temetőket, melyekben “Gy
| valószínűleg a mériek népe nyugszik, Vala¬
" mivel régibb e IX—XI. századi síroknál a
tambowi kormányzóságban fölásott liadai
temető, Mind a két temetőben sok az ékszer,
különösen szíjra fölvarrott pityke került elé,
melynek stilusa rokonságot mutat a magya:
honfoglalók ékszereivel, Csernigow és Kiew
vidéki leletekben már jóformán ugyanazt
az ornamentikát ismertük meg ezüst tár¬
123
készültek, lehetséges a typus meg
ott, a hol keletkezett, sőt a magyarázat al¬
kalmul szolgálhatott ethnikus fejtegetésekre,
melyektől tartózkodunk.
Ugyancsak rejtélyt állítanak a kutató elé
a moszkvai Rumjanczow muzeumban őrzött,
áttört réssel készült, sajátszerű keretű szíj¬
lemezkék is. Ezek kerete azonos a rozettás
boglárok keretével és azonos a hazai sírok¬
ban lelt ékszerek keretével. Az analogiák
sorához tartozik egy csatt is a vorobjevoi