Oldal 152 [152]
A Pruthtól a Közép-Volga vonaláig évszá¬
zadokig állott fönn a VII. századtól kezdve
a kozárság hatalmas birodalma, mely a
szomszédos bizánczi part mellett az egész
óriási síkságon századokon át a legmivel¬
tebb vidék volt, a honnan tehát észak és
kkelet felé termé: üleg erős mivelt¬
a szövetek készítői és az ezüsttárgyakat
ékítő ötvösök közös minták után dolgoztak;
sőt az a lehetőség ís megvan, hogy gyak¬
ran maguk a selyemszövetek, melyek a
chersoni, kiewi, szarkeli és bulgári vásárra
kerültek, — voltak azok a mustrák, melye¬
A
ket az ötvös és a többi utdn¬
ség terjedhetett,
Sajnos, ezt a föltevésünket nem támogat¬
hatjuk megfelelő leletekkel, Mégis van né¬
hány elég biztos adat, mely tanusítja, hogy
ott remélhetnők a legtöbb analogiát honfog¬
lalóink hagyatékához,
Egyik adat arról tanuskodik, hogy a
motivumok, mire legutóbb Strygowsky ismé¬
telten ráutalt, valahányszor irataiban a ke¬
leti ízlésnek a nyugoti világba való diadal¬
mas bevonulásáról értekezett, és mikor reá¬
különféle ágaiban észlelhető termékenyítő kozár szablya a IX. század első felében
egyélű volt. E ténynyel összhangban van,
hogy a kozár birodalom keleti széleirol a
élű kardokat, Északibb tájról is van görbe
kard. Liadában (a vjatkai kormányzóság¬
ban) a kozársághoz közelebb, a tsernigovi
J HAZÁNKBAN lelt hon¬
foglalaskori sirjaink megadják
a lehetőséget arra, hogy a hon- kormányzóságban találtak ilyeneket. Ha¬
foglalck hosszú útját visszafelé nyomozzuk:
Etelköz és Lebédia felé. Meg is indult a
sonlókép nyugot felé görbe kardot mutat
a Podolidban Hussiatynben lelt készobor.
Most (Pésta művéből) ez adatok sorát újabb
De mikor a kutató elhagyja hazánk ha- becses példákkal gyarapithatjuk, A kozár
tárait és Oroszország felé fordítja lépteit, birodalom északi szélén, a vjatkai kor¬
oly érzés szállja meg, mint a hajóst, mikor mányzóságban a zagrebinyi sírban is ta¬
biztos határok közé szorított öbölből vég- láltak görbe egyélű kardot s a szomszédos,
telen tengerre kél. délebbre eső voronjezsi kormányzóságban
Orosz kutatók elismerésre méltó buzga¬
lommal folytatják évtizedek óta, hazájuk élű kard három darabját és részleteket a
markolatból, A Kaukázustól éjszakra elte¬
saikat; sok ezer sír maradványait rakták
muzeumaik gazdag tárlataiba s mégis jó¬
rülő vidékről őriznek a moszkvai Rumjan¬
czev muzeumban három majdnem ép kardot
formán a kutatás kezdetén vannak, csak
úgy mint mi.
és a kazáni Lichacsov muzeumból meg¬
ismerkedünk az ottani kormányzóságban
órványosan lelt kardmarkolatokkal, Ezek¬
hez járul a Kobán vidékéről néhány kő¬
szobor, melynek oldalán görbe kard van
kifaragva, Ily kardos szobrokat Szibériában
a kokcsitávi kerületben ís leltek.
Ime oly tömege az adatoknak, melyek a
szlávság határaitól és hazánktól Mongolia
széléig az orkhoni föliratok környékéig ve¬
) zetnek és azért arra a föltevésre jogosíta¬
nak, hogy a görbe kardot legelőbb kozárok
hozták magukkal korábbi hazájukból, mikor
a VII. században Európában megállap
tak, Hogy e föltevés kellő erőt nyerjen,
kivánatos, hogy a kozárok sírjai sűrűbben
Hazankfiai végig nézték e k
és a mi a honfoglalók hagyatékával egybe¬
vethető, kiszemelték, Legutóbb kedvező si.
kerrel végezte szemléjét s a boldogult gróf
Zichy Jenő harmadik ázsiai útja alkalmá¬
ból közzé is tette tapasztalatait dr. Pósta
Béla, Ismereteink becses adatok sorával
gazdagodtak; mégis több a sejtelem, óhaj
és föltevés, mint a biztos tudás. Sejfjiik,
hogy az orosz föld még rejteget kabar siro- |
kat és óhajtandó, hogy a régi Kozárorszá¬
got rendszeresen át meg átkutassák, hogy
ott is módszeresen folytathassuk tanulmá¬
nyainkat, Nem hiú ábránd ez az óhaj
b.§
eg
th
(> S
oe
Eee
Ne