Page 146 [146]
fül vagy csatt ül, melynél fogva ővűkre
szíjazhatták, hogy mindig velük lehessen.
Eddig csupán egyszer akadt ezüstesésze,
melyről a vele járó ékszerek miatt azt hihet¬
jük, hogy magyar vitézé lehetett. Szabolcs¬
megyében, Gégényben lelték. Füle ugyan
nincs, nem ís látszik rajta nyoma sem, hogy
lett volna, de idoma lapos gömbszelvényű
és így alkalmas volt arra, hogy a lovas
tarsolyába rejthette.
Néha víztartó veder nyomára akadtak a
sírban, pl. Tuzséron is, oly sírban, melyben
lónak semmi maradványát sem lelték és ló¬
szerszám sem árulta el, hogy lovas vitéz
sírjával van dolgunk. Máskor lovas sírban
lelték veder vaspántjait, melyek a könnyen
múló anyagból, fából szerkesztett víztartó¬
nak utolsó tanuságai
meg. A tény ritka előfordulása magyar
sírokban, viszont a faveder sírbatételének
gyanánt. maradtak
ősrégi, a hallstatti kortól az antik korig le¬
érő ritusa, nem engedi azt sajátos, ősmagyar
szokásnak tekinteni és nem is bírjuk gya¬
korlatának e korban való egyes eseteit ki¬
elégítően indokolni.
EGYVEREKEN
találtak aránylag legnagyobb szám¬
mal. Legtöbbje, a mennyiben a fest
kívül ékszereket
közvetetlen ékítésére szolgált, ezüstből való;
csak nagyon elvétve találtunk eddig arany¬
ékszert. Ez a tény már annál fogva is
meglepő, mert nyilvánvaló, hogy a vezérek
korabeli magyar vitézeknek Eurdépaszerte
folytatott rablé kalandjaikon médjuk volt
rengeteg kincsekre szert tenni, ha egyebütt
nem, a bizánczi és olaszföldi klastromok
. Ily 6
kincseknek nyoma sincs a sírokban, a miből
és k kin rabolt
természetesen nem az következik, hogy nem
voltak, hanem csak az, hogy sem az ere¬
deti formdj hagyott drágasá
kat nem vitték a sírba, sem azokat,
J
melyek
a rablott nemes fémtömegekből készültek.
Egyébként még csak a kutatás elején va¬
gyunk, a leggazdagabb sírok talán a jö¬
vendő kutatók előtt fognak föltárulni, A mit
az eddigiekben leltünk, nem Európát járó
rablé-vitézek kincsszomjas bírvágyára vall.
Férfi-sirban Beregszászon aranyozott eziist¬
lemezből készült kúpot találtak, mely ta¬
itt-ott egy-egy aranygyűrű; Besztereczen
színaranyból készült lemezes pitykét leltek.
Kedvelték bizonyosan a drága fémmel ki¬
czifrazott kardokat is, mire legszebb példa
a tarczali kard.
Szerették a részben aranyozott siiveg- és
tarsoly ket, szíjra és szerszámra való
aranyozott pitykéket és bogldrokat, A női
sírokban talált ékszerek sem mutatják azt
a pazar fényt, minőt nyugoti írók rémhírei
után várhatnánk. Egyáltalában nem azt a
benyomást kapjuk a sírokban lelt ékszerek
révén, hogy azok mindenünnen összerab¬
lott tarka-barka holmik, hanem egyenletes
k ál fogva, a rég k
izlés szerény tanui gyanánt lépnek elénk.
különösségénél fogva kíválnék a maga kör¬
nyezetéből és oly látszatot keltene, mintha
nem a családi kincstárból, de máshonnan,
talán prédából került volna az illető egyén
rendes ékítményei közé,
Természetes, hogy a nők ékszerei válto¬
zatosabbak mint a férfiaké, bár ezeknél is¬
mét a szíjra és a lószerszámra való külön¬
féle ékítések veendők tekintetbe.
A testet közvetlenül díszítő ékszerek so¬
rából a fülönfüggők mutatják a legtöbb
változatosságot, Sokszor egyszerű síma kis
gyűrű lógott a fül czímpáján, A hajdu¬
böszörményi sírban hosszúra nyuló fülbe¬
való akasztó és rajta finom sodrott ezüst¬
le róla, négy csomóval. A szeged-bojár¬
halmi és székesfejérvár-demkóhegyi fülön¬
függőkön ez a pálcza egy tagban öntve
megmerevedett és a négy gyöngy rajta
csöppek idomát öltötte, Máskor Csornán,
halavány aranyból való az akasztó és
pléhes bogyó van rajta, a csüngője hiány¬
zik. Minde fajta fülönfüggőknél az akasztó
külső hajlásán egy kis gyűrűcske vagy
peczek arra szolgált, hogy a két fülön lógó
ékszert sodrott lánczczal egybekapcsolják.
Egyszer Győrött meg is maradt ez a lán¬
czocska, Az egri ékszerek a rendesnél éke¬
sebbek; az apró akasztó gyűrűcskéről le¬