Oldal 136 [136]
. S
lakók menedékhelyei. A magyarság ezeket
elfoglalta és mint fontos helyeket ezután is
0 bírta, Az alföldi nagy síkságon az ország
beli magyarság német, francziaországi, és
olaszföldi hadjárataiból hozott magával,
mae
E pénzek legtöbbször át vannak lyukasztva,
szervezetének e helyek maradtak azután is :
goczpontjai. Ily helyeken mar némi bizton¬
sággal remélhetjük a honfoglalók hagyat
tanuságul arra, hogy a harczos öltönyén
hordta, mintegy emlékül vagy épen kitűn¬
tető jelzésiil arra nézve, hogy messzi ka¬
kát magában foglaló kultur-réteget. landozásokban volt része.
A dunántúli vidéken a rómaiak idejéből Lovával, hű társával temették el a vitézt.
Nem igen lakta hazánkat azokban az idők- /
maradt épített városok és az avarok tele¬
pei voltak a megszálló főpontok, az ország ben más nép, melynek vitézei paripájukkal
rendezésében a góczpontok, az állami és együtt szállottak volna sírba, csak a magyar.
/ egyházi közigazgatás székhelyei. Ily helye- És ha kellene még bizonyíték arra, hogy a
ken sokat remélhetne a kutató a talaj réte- lovas sírok az ősökéi voltak, megtanítanak
7 geiben; de a valóság szerint csak ritkán reá a sírokban lelt kardok, nyilak, gere- Jé §,
nyilhatnak meg ezek, mert legtöbb helyütt
sok méternyi lerakodás borítja az ős mult
emlékeit rejtő réteget. Rajta állanak a római
lyek, melyekről Bölcs Leo is sz6l és meg¬
tanítanak az ékszerek, melyeknek java része
olyannyira mások, mint minden egyéb ide
való nép ékszerei; de nemcsak mások, ha¬
nem sajátos jellegiikkel oda utalnak a Ke¬
műveltség utódjai gyanánt a modern vá- (/
rosok, A honfoglalók egykori telepein nem
J59
juthattunk az ősi műveltség tanúságaihoz. letre, a honnan az ősök jöttek.
SÍROK és véletlenül szórványosan
a föld alá jutott kincsek és holmik
AJÁT szállásán tért örök nyuga¬
lomra az a vitéz, a ki hazájában
adják az ismert hagyaték zömét. halt meg. A sírhelyek tehát szállá¬
P 3
Kivált az érintetlen sírokat becsüli a régész ¢ sokat sejtetnek és minden lovas sír, melyet
A\ minden nép őskori műveltségének folismeré- * megnyitunk, az ősi foglalás egy-egy birto¬
sére leghathatósabb támpontokúl. Mert a mit kát jelzi. Ott leltűk a lovas sírokat, a hol
az elhunyttal sírjába adtak, az az elhunyté mai nap is legsűrűbb a magyarság, a haza
volt, az vele egykorú, azon rajta van az ő legtermékenyebb síkjain. Beregtől kezdve,
Abauj, Zemplén, Szabolcs, Bihar, Hajdu,
Heves és Borsod, Pest és Csongrád, Bács és a.
Torontál, Nógrád, Komárom és Esztergom \yr
vagy kortársainak izlése és így a sír az ő
ritusával és a mi benne van, a hamisítatlan
) kortanuság erejével bír, Azért is azokra az \
időszakokra, midőn ruhástul, fegyverestül,
ékszereivel együtt adták át az elhunytat a
földnek, a sírok tartalma legtanulságosabb és Tolna gazdagították lelőhelyeinket. Er¬
kútforrásunk, A szerencsés véletlen már eddig délyből csak egy honfoglaló sírját ismer- 7
is elég tekintélyes számát engedte megismer- fük; a felső vidékről s a Dráván túlról CA
sú)
nünk a síroknak, S tudásunknak a honfog- ( egyét sem, S
lalók emlékeiről e sírok tartalma adja meg " A sírok legtöbbször igen csekély szam¬
a legbiztosabb alapot. De azt kérdezhetjük:
hogyan lehetett megállapítani, hogy e sírok vagy külső jelzés nélkül. Biharban az ottani /
nem más néptől maradtak, mikor hazánkat földvár közelében leltek sírokat, tanuságul
arra, hogy e földvárt a honfoglalók meg- @
szdllottak és birtokba vették. Másutt, mint
az őskortól kezdve a magyarság megérkez¬
téig és azután is oly sokféle nép lakta?
A sírokban találtunk IX. és X. századi
érmeket, nem egyszer, de az ország leg¬
" különbözőbb helyein foldsott sírokban, Ezek
az érmek hol sammanida dírhemek, hol
a pilini (Nógrádm.,) Sirmányon és Székes¬
fejérvártt, Kecskeméten meg Gomboson (Bo- A
gojeva) alattvalóik soros temetői közepette" ip.
találták a honfoglalók sírjait. Tehát e vide- x
keken régi idevaló telepek tartoztak szállá- (4
pedig oly denárok, melyeket a vezérek kora¬