Stranica 130 [130]
szére, Itt-ott, pl. 913-ban Arnulf ellen
boszújokat növelik s még inkább ösztön¬
zik őket a további becsapdsokra,
Túl terjedne e könyv czélján és keretén,
ha a 907-től 970-ig — a mikor a kalan¬
dozások véget értek — terjedő külföldi
hadjáratokat részletesebben csak felso¬
rolni is akarnánk. Elég lesz” megemlíte¬
niink, hogy a magyarok ez idő alatt nem¬
csak közvetlen szomszédjaikat: Német¬
országot, Olaszországot, Bolgárországot,
a keleti császárságot látogatták meg ís¬
mételten, de meghordozták fegyvereiket
északon egész az Eszaki-tengerig (Bréma,
918.) és Belgiumig (926. és 954.) nyu¬
gaton Francziaországon át egész az At¬
lanti-oczeánig (924. és 937.); betörnek
Spanyolországba (940); míg Keleten gya¬
korta megfordulnak Konstantinápoly előtt,
melynek aranykapuját a monda szerint
Botond vezér csákányával betörte.
Talán külön felemlitést érdemel még a
a magyarok egy csoportja a bodeni tótól
délre levő Sz.-Gallen monostorhoz jutott
A monostort a barátok előre kiürítették; s
kegyetlenebb, mint más barbár népeké s
Heribald barát még soká megemlékezett
saz ő kedves magyarjairóls, azokról a
garázda, de jókedvű legényekről, a kik
jobban bántak vele, mint saját szerzetes
társai. Ez érdekes és őseink jellemzésére
felette fontos részletet a IV. Ekkehard által
írt sz.-galleni krónika tartotta fenn, a ma¬
gyarokról élethű, őszinte és elfogulatlan
képet nyujtván.
Németországon a szász Henrik a wer¬
laoni békében (925.), mely állítólag a ke¬
zeibe került Zsolt vezér szabadon bocsá¬
tásának díja volt, kilencz évi békét szer¬
zett ugyan s ennek leteltével miután
a béke alatt harczedzett, kitűnő sereget
szervezett — a magyarokat a Riade mel¬
letti csatában, 933 márczius 15-én meg¬
verte; de ez a magyarok harczkedvét alig
Tam
csillapította, A Riade melletti csata nem
ű Aen Marah
is a magy
volt nevezetes, hanem mert első ízben,
történt, hogy a magyarok egy nagyobb
serege nyílt csatában megveretett, A csa¬
tának egész Európában híre ment, való¬
sziniileg akkor is akadtak már Dűm¬
lerek, kik a saját 50 évi vereségük
felől mélyen hallgattak, de a magyarok
legelső vereségét siettek egész Európá¬
ban kikürtölni. A magyar névtől való
rettegés akkor kezdeti szűnni.
Még nagyobb hatása volt a Lech-mezei
vereségnek, mely a magyar történelem¬
ben fordulópontot képez. E vereség egy po¬
litikai és katonai hibával kezdődik, melyet
a magyarok 954-ben követtek el, Henrik
bajor herczeg által ugyanis Ottó király
ellen szévetségiil hivatvan, bár Bajor¬
országba nagyobb sereggel bevonultak,
Ottóval a harczot nem vették fel, hanem
a kaland és zsákmányolás vágyának
ellentállani nem tudván, részekre szaka¬
doztak s Burgundba, Lotharingiába,
Francziaországba és Belgiumba ka¬
landoztak el, Ime, látjuk az erős kéz
hiányát, mely a nemzet erejét egy ma¬
gasabb czél elérésére többé együtt tar¬
tani nem tudja, másrészt pedíg a vi¬
szonyok elfajulását, a midőn a zsákmá¬
nyolás, a nyereségvágy már a nemzet
nagy érdekei fölé emelkedik. A kalando¬
zásokban zsákmányt ugyan nyertek bőven,
de ez idő alatt Ottó meghódította a ma¬
gyarokkal szövetséges Bajorországot, le¬
csendesítette az ellene fellázadt többi né¬
peket és egész Németországot hatalma alá
hajtotta,
Mi sem természetesebb, mint hogy
Ottó, mihelyt az ország belbékéjét helyre¬
állította, nem késett a magyarokkal le¬
számolni, E leszámolás a 955-ik évi
augusztus 10-ikén vívott augsburgi má¬
sodik, vagy Lech-mezei csatában ment
végbe,
E sok tekintetben érdekes és meglehető¬
sen ismeretes csata részleteit ezúttal szintén
nem követhetjük. Csak röviden említ¬
jük fel, hogy a magyarok, Ottó táma¬
dását megelőzendő, Németországba be¬
Atwrenti tare, törtek, de most sem maradtak együtt,