Oldal 119 [119]
ször vereséget szenvedtek, s bár a besenyők
" megtámadására őket maga a császár is
biztatta, erre, mint erejüket meghaladó vál¬
— Jalatra, rá vehetők nem voltak. Ellenben a
Dunamenti terület megszerzésére Árpád a
_ nemzet erejét elégségesnek ítélte s így erre
vállalkozott is,
Hogy a vállalkozást megérthessük, ré¬
vid pillantást kell vetnünk a mai Magyar¬
ország akkori állapotára.
A Kárpátoktól délre és nyugatra terült
el az a szép ország, mely hajdan Attila
. világbírodalmának központja volt, s melyet
a magyarok már a 862-iki, 892. és 894-ik
. évi hadjárataikból, valamint portyázó ka¬
landjaikból is jól ismertek.
Észak és kelet felől magas, erdőkkel bo¬
vított, járhatatlan hegységektől körülvéve,
egy zárt, földrajzilag egységes területet
alkotott, melytől a besenyők, kozárok és a 4
többi harczias, nomád népek messze ke¬
letre maradtak, elválasztva a hegységen
— . kívül a közbe ékelt szlávok által is,
(Maga az új haza nem volt egy erős, egy¬
séges, tehát ellentállásra képes nép lakó¬
helye, hanem kisebb, ellentállás tekintetében
alíg számbavehető törzsek ája,
me¬
lyektől az országot elhódítani mesa égy
könnyebb feladatnak igérkezett, mint a
besenyőkkel megbirkózni.
Az avar birodalom feloszlása után ugyan
is a mai magyar földön nagyobb, államot
képező h talom nem létezett. Voltak ugyan
birodalmak nyugaton és délkeleten, melyek
a mai Magyarország legnagyobb részét bir¬
tokaik közé számították, de e birodalmak
úlypontja az országon kívül esett, Az első
és legközelebbi ezek közt a Szvatopluk által
alapított Nagymorva-birodalom volt, mely¬
"-nek központja bár a Morva folyó vidéke
délfelé a
Dunáig, kelet felé a Garamig terjedtek.
Igényeket emelt ugyan Szvatopluk Pannonia
ala, de a melynek határai
némely részeire is, de ezek ismét más nyu¬
goti hatalom: a frank-germán császárság
fenhatósága alá tartoztak. Harmadik biro¬
dalom az Al-Duna jobb partján és a Bal¬
kán vidékén kiterjedő Bolgárország volt,
mely a Duna és Tisza, valamint a Maros
. és Duna közét lakó bolgár népesség fölött
is némi fenhatóságot gyakorolt. Mindhárom
birodalomra nézve tehát a magyarországi
részek külső birtokok valának, melyek az.
anyaországgal csak lazán függtek össze, s
melyek megtámadtatás esetén önerejükre:
voltak utalva. Az ország többi részét na.
gyobbára szláv eredetű, továbbá avar é:
gepida törzsek lakták, melyek egymássa
semmi közösségben nem állottak.
Az ország ez állapotához járult az
körülmény, hogy a honfoglalás időpontj
ravasz, hatalmas Szvatopluk
már meghalt, s fiai, kik közt birodalmát
megosztá, egymás közt viszálykodtak; to¬
vábbá, hogy Árpád a frank-germán, vagy
ban az erő:
német-római császársággal a morvák ellen,
a kelet-római császársággal a bolgárok ellen
már szövetséget kötött; végül, hogy a bol-—
gárokat a 894, évi hadjáratban, bár akkor"
a nemzet haderejének csak egyrésze ki
dott, legyőzte s így ezeket magára nézv
félelmes ellenségnek nem tekinthette. Telje¬
sen indokoltnak vehetjük tehát Árpádnak —
azt az elhatározását, hogy a kárpátalji terii
letet megtámadván, meghódítja, s nemzet
nek ott új, állandó hazát alapít, A verecz- ,
kei szoroson áthatolva, Árpád fejedelem,
vezérei és népei a 895. év végén szállottak
le a felső-tiszai síkságra, hogy maguknak
fegyeres kézzel új hazát szerezzenek.
Árpád vezér ez időben közel 50 éves
lehetett; eszes, vitéz, hadvezéri és uralko¬
dói tulajdonságokkal bőségesen felruházott
férfiú, kit maga ©
a gondviselés látszott e válságos időben a "
mint hajdan Mózest
magyarok élére rendelni, Mert bizonyos,
hogy a magyart jeles katonai erényei sem
juttatták volna állandó hazához, ha nem
oly férfiú áll a hadak élén, mint Árpád
vezér, a ki a hazájából már kétszer kitizott
magyarságot erős kézzel összetartotta, a ki
a törzs- és a nemzetségfők fölött, daczára
a széthuzó szokott
és önkormányzathoz
törzsszervezetnek, tekintélyénél fogva ural¬
hodni birt, s a ki, úgy látszik, harczaiban
maga irdnt az egész népben feltétlen
zalmat és engedelmességet tudott kelteni.
A Honfoglalás sikere. állandósága; az ő
A honfoglaló hadjárat lefolyása, a le¬
szállás után, Anonymus szerint, követke¬
zőleg ment végbe: i