Oldal 118 [118]
OCR
ül ul a Midőn az ős-hazából kiindultak, még ere. —— színűtlenség, sem lehetetlenség nincs. jök teljében valának; Lebédiából ftávozvi A kievi oroszok, Anonymus szerint, orzáguk elfoglalásától tartva, a Kiev körül, ÚT már megoszoltak s kényszer hatása alatt ; cselekszenek. Közéjük és a kozárok közé Dnjeper partjain táborozó magyarokat ugyanis a vad besenyők ékelődtek, a kiknek 9 nagy erejét legyőzni nem remélhetvén, tanácsosabbnak látták önként tovább vonulni. — megtámadták, A harez azonban a magya -rok javára diilvén el, az oroszok Kiev falai -közé menekültek. A magyarok most körül- Szintén a besenyők azok, a kik nekik a ke Retell Teper Etelközben való tar teszik; s ha a mészárlás, melyet a besenyők a bolgár háború után a magyarok kő; ) Etelközben véghez vittek, nem is volt oly; nagy, mint Konstantin mondja, a magyarok ereje bizonyára mégis megfogyott, E ki rülmény távozásukat Etelközből, a hatal besenyők szomszédságából, kivánatossá tette. zárták Kievet, Hogy azt ostromolták volna — int Anonymus mondja — abban semmi "valószínűség nincs. A magyar lovas nép " volt, mely eredményekre csak nyilt csatá- (f ban számíthatott, de nem a várvívásban,. -Sokkal valószínűbb, hogy úgy mint a bol‘gar háborúban Szilisztriánál, itt is csak a "város körülzárására és megfigyelésére szo ritkoztak, míg csapataik egy részét zsák- Ily módon minden lépéssel, a mit tovább mányszerzés czéljából szerte kalandozni ) nyugot felé tettek, arányosan növekedtek az a. küldték, az oroszokat ez által vélvén meg- akadályok hátuk mögött, melyek az ős. "hódolásra kényszeríteni, haza felé való visszatérést, még ha szándékukban ís lett volna, lehetetlenné tették. A nagy fejedelemnek tehát már a határ - A kievieken vett győzelem után Arpad | hadai további akadályok nélkül értek a , Kárpátokon át vezető vereczkei szoroshoz, átlépése előtt tisztában kellett lennie azzal az új haza kapujához. a mit a későbbi idők nagy költője, a cSzóUj haza! Az érzelmek mily vihara vonul"hatott át a fejedelem szívén, midőn hosszas zats első versszakában oly találón mondott: A nagy világon, e kívül, nincsen számodra" "költözködés után végre czél előtt állott! Ha (/ hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, átlépik annak határait, sorsukat örök időkre is megmásíthatatlanul összekötik azzal, Lebé: halnod kell», Köröskörül idegen, nagy részt ellenséges országokkal és népekkel" körű diában, de még Etelközben is, némi rész- véve, minden rokonság, minden támogatás _ben rokon népek közt éltek; a nagy síksá- d nélkül, a magyar valóban csak saját ereon még nem is voltak oly távol az Ural s Volga menti őshazához, hol testvéreik “egy része visszamaradt. Onnét, ha boldoulásukat meg nem találják, még mindég ( visszatérhettek az őshazába, testvéreik közé. jére volt utalva s a jövőre nézve kilátások: kal csak akkor bírhatott, ha nép és fejedelme biztak erejitkben. Hogy bíztak, igazolja az a kériilméni hogy ime a határ előtt állottak, Etelközből De innét, a Kárpátok által szegélyzett új / egy nemzeti szerencsétlenség után távozva; hazából, visszatérésre többé gondolniok sem bekövetkező tetteik nem züllött, menekül ehetett. A nagy távolságon kívül főleg az ellenséges népek nagy tömege választotta el őket az őshazától, honnét támogatást, egélyt többé nem remélhettek. Ha győznek és helyüket az idegen népek közt meg"állhatják: megtarthatják az új földet, mely nekik és maradékaiknak beláthatatlan időkre otthont nyújt; ha legyőzetnek, sorsuk azonos lesz az őket megelőzött rokon népekével, a hunokéval és avarokéval, a kik a erejében megtört, hanem nagyszabású vál: lalatba fogó népet mutatnak. A besenyők támadása után Árpádnak vagy egész erejével a besenyők ellen kellett fordulni, s azok leverése útján magának és népének Etelközben biztossdgot szerezni; vagy pedig elhagyni Etelkézt, s felkeresnf: a már régóta ismert, sőt kiszemelt új hazát s ott telepedni le. Nyilvánvaló, hogy az első feladatra Árpád nem tartotta népének rövid ideig tartó uralom után szétszóratván, erejét elégségesnek. Jól ismerték a magy ~¢ területen nemcsak uralmukat, hanem jó- rok a besenyők erejét, mert hisz Konormán nevüket is elvesztették. stantin szerint velők szemben már több
