Page 103 [103]
as. a Az iszlám általános volt a kordovai emir¬
" ségben, a mely Bagdaddal szemben 756-ban
mohammedán mecsetek mellől tulajdonképen
schol sem hidnyozhattak. 425 óta a leg- ©
I Ricanch
mint kalifaság alakult meg. Mohi
nok Dél-Olaszországban, a Földközi-tenger
szígetein, Kozárországban s 866 óta Nagy¬
Bolgárországban is voltak.
k A zsidó vallás 868 óta a
is terjedt; 868-ban a kagán az isdval és
kozdrok közt
az előkelők egy részével zsidó lett. A kozá¬
kévallástürelmének a
jele, hogy ¬
ben keresztény, mohammeddnus és zsidó
templomok épültek.
A pogányság még Nyugat-Európából
sem veszett ki. Dalmátországban a narenta¬
mellékiek épen úgy mint
e ény főiskola
működött, de virágzása korát csak a X. szá¬
zadban érte el. Alfréd király ekkor tájt
tette Oxfordot az angol iskolázás közép¬
pontjává, Külföldről hozatott írástudó bará¬
tokat. Boris bolgár kán 859-ben megkeresz¬
felkedvén, a németektől és a pápától kért
tanítókat, Kordovában körülbelül 30 iskola,
sőt egyetem is volt, több ezer tanulóval
Andalusiában állítólag mindenki tudott írni,
olvasni,
Az irodalom a fejedelmek közt is talált
a filavok a peloponnesosi Taygetos tövében.
A normandiaiak Krisztus mellett Thor istent
is tisztelték. A dánok még a tizenkettedik
században ís mutattak be emberáldozatokat.
Upsalában a svédek Thornak, Vodánnak
és Fricconak is áldoztak s a Id;
; pL VI. Leo görög császár, Alfréd
angol király könyveket írtak. Photios nem¬
régiben fejezte be a gi egyház té
könyvét s a Műriobiblont, háromszáz könyv
ény¬
bírálatát, Nyugaton a valencziai zsinat már
855-ben kimondta, hogy a tudomány el¬
h ic == eae
tokat a keresztény svédeknek meg kellett
váltaniok, Sőt a flav poroszok sem enged¬
ték meg, hogy fent ligeteiket a kereszté¬
nyek fölkeressék, A filávok általában véve
bálványokat imádtak. A turániak nem zár¬
kóztak el teljesen a pozítív vallások elől,
de általában pogányok voltak, bár mytho¬
logidjuknak (mint a finn
tanusítják) emelkedett, költői felfogása van.
hagyományok
7861 Beszélnek a mellett a magyarok tűzimá¬
. dásáról
a baskirok 12 istenéről és állat¬
a bolgárok ú d
de arról is, hogy ezek a népek meghall¬
gattak a keresztény hittérítőket is.
A miivészet a templomokban nyert igazi
otthont. 842-ben az ikonoklasztak százhúfz¬
esztendős küzdelme a képtisztelok győzedel¬
mével végződött. A keresztény művészet akkor
Bizánczban fejlődött ki leginkább, s Bizáncz
© a középkornak ebben a szakaszában olyan¬
forma szerepet játszott, mint Athén és Róma
i k bazi¬
és
vezet, A kolostorokban mindig voltak tudo¬
mánykedvelő barátok és krónikások. Scotus
Erigena mint szabadgondolkodó, már nyil¬
tan kimondta, hogy nem fél a tekintélytől,
a korlátolt eszűek haragjától s bátran hír¬
deti, a mit az ész megkülönböztet és bizo¬
nyít. Nemzeti irodalomról azonban még
sehol sem lehetett szó. A latin népek ki¬
alakulása javában folyt; de 898-ban, a
magyarok beiitésekor, az olaszok még lati¬
nul imádkoztak, énekeltek. Ellenben Cyril¬
Jus és Methodius hithirdetése a szláv nem¬
zeti irodalom útját egyengette. A kordovai
emirségben a keresztény és zsidó is arabul
beszélt, s hasznát vette az arab irodalom¬
nak, Azonban az eretnekségt6l rettegő fakik
miatt az orvosi- és a természettudomanyok
nem virdgozhattak,
Féldmiivelés a legtöbb nép fő foglalko¬
zása Nyugaton, sőt sokhelyütt Keleten is.
PL a magyaroknak Lebédiában is voltak
sok szemes
az ókorban, A keresztény
lika, bizánczi és római stilusban épültek.
Az iszlám szintén nagy volt az építésben;
Európában legszebb alkotása ebből a kor¬
ból a kordovai mecset, a mai székesegyház,
«Egy nagy épület — mondta az egyik emír —
melynek alapját jól megvetették, hírül adja,
hogy alapítója nagyot gondolt, »
Az iskolák a keresztény plébániák és a
sfldeik. A nagybolgdrok
életet, búzát, árpát, kölest termesztettek.
Kozárországban sok a gyümölcs, szőllő,
kert, szántóföld.
Az állattenyésztés mindenütt divatozott.
A baskirok, magyarok, nagybolgárok, kozá¬
rok híres lótenyésztők; gulyáikkal, nyájaik¬
kal a téli és nyári szállások közt vándo¬
roltak, Délen a tevét is ösmerték. Galiczia