Stranica 97 [97]
tókat a wedmorei szerződésben a keresz¬
ténység fölvételére kényszerítette; Londont
fölépítette s az újból egyesített Angolország
fővárosává tette; hajóhadat épített, törvény¬
|) könyvet iratott össze s könyvek lefordítá¬
a sával ő maga lett az angol-szász nemzeti
2, Dánia egységét 900 táján az «Greg»
Gorm feremtette meg. A mai Danorszagon
kívül hozzátartozott Svédország déli része
is, azaz Sconia- és Blekingen, A merész
normánok meghódították Eirint (Irországot)
ís, a kelta skótok smaradszigetét, de négy
KÖR királyságának (Leinster, Munster, Ulster,
jó 4) Connaught) önkormányzatát kímélték. Dan¬
2° ország fővárosa Roeskilde volt.
2, Suecia (Ruotsi) a mai Svédország na¬
gyobb részét foglalta magában, A kilenczedik
század végén a norman Erik, Edmund fia,
külön kirdlysdgga egyesítette s tengeri és
lovas katonaságával nevezetes sikereket ért
el. Alattvalói közt gótok, vermelánok, fin¬
nek, skrifefinnek is voltak. Az ország leg¬
lénkebb városában: Byrcában dán, svéd,
norvég szláv és scytha kereskedők talál¬
koztak.
3. Normannia, vagyis Norvégorszag
». (Norge) Skandinavia nyugati részén terült
& el s népessége a fjordok körül volt a leg¬
4 a, sűrűbb. Egy államba Harald Havarfagre
d ág király 875 táján egyesítette; egyes törzsek
azonban még századokig küzdöttek függet¬
| tanyáztak a vikingek, a legfélelmetesebb
tengeri kalózok, kik a VIII XI. században
Aga ösmeretlen területeket is bejártak és számos
a a, gyarmatot alapítottak. Pl. Normanniához
(4/70 tartoztak a Lofodok, az Organok (Orkádok),
Hjalsland (Shetland), a Féreyar-szigetek
= és Izland is,
4, Németországot 887-ben Arnulf alaki¬
totta nemzeti kirdlysdgga. Csak részben
voltak jó, természetes határai. Sőt e határok
is bizonytalanok voltak némely vonalon,
s egységesnek már az alapítás éveiben sem
lehetett mondani, Legfontosabb tartományai :
Bajorország, Carantania, Carniola, a Frank¬
őrgrófság (a mai Zágráb és Belovár megyék
j pe
területén), Suevia vagy Alamannia (nagy¬
eye
fából a mai Wiirttemberg, Baden s az Új
északkeleti Svájcz), Franconia, Saxonia, |”
Frisia, Alsó- és Fels6-Lotharingia s Alsatia
(Elsass). Pusztító hadjáratokkal a magya¬
rok a X. század első felében majdnem vala¬
mennyit fölkeresték. a
Arpad korában a germánok négy fő
állama csak kevéssel volt nagyobb, mint (
Magyarorfiág Nagy Lajos korában; de
viszont nem volt Európának egyetlen egy
országa sem, melynek olyan nyilt s olyan
fejlett tengerpartja lett volna, mint a ger¬
mán elemnek. Államai közt folytak egybe
két oczeánnak: az Atlanti- és az Északi¬
1 |
k hullámai, a csak¬
fi
9. y
a szárazföld országaiba nyomulhattak. Igy 77
fenyegették végső pusztulással a mai Nagy- a
Britannia kelta országait is. a
A keltéknak akkor már csak három király- (7%
ságuk volt:
1, North-Weales, a mai Wales.
2. Man, a Walestél északra a Hebridakig
elszórt szigeteken.
3. Skótország, körülbelül mai határai közt.
A három együttvéve sem volt akkora,
mint a mai Magyarország egyharmada. @
Európa népei. közül a honfoglaló magya- 7
rok csak a keltákkal és az arabokkal nem 4» a
mérték össze kardjaikat, &
UROPA POLITIKAI HELY¬
ZETE. Nagy Karoly egységes
római birodalma a 817887. közt
ismételt osztozkodás következtében felbom¬
lott. Az egykori nyugat-római birodalom
alkotó részeit és Germániát nem lehetett
egységes állammá tenni. A földrajzi hatá¬
roknak politikai határokká kellett átala¬
kulniok, Hasonló kényszerűség előtt allt a
spanyolországi arab kalifasag, melyben (
(mint az iszlám ferületén most már min¬
denütt) a jó földrajzi határok közt lakó
népek szintén politikai függetlenséget keres¬
tek, Az állandóságot csak a keletrómai csá¬
szárság képviselte, de a bolgár czárság ezt is