Stranica 95 [95]
2. Velencze, 607 óta köztársaság, 871 óta ország északkeleti részén feküdt. Fővárosa
önálló állam. 899 június 29-ikén belvárosa 4 Barcinona (Barcellona).
(a Rialto) alól csak bajosan tudta vissza¬
12, Navarra a Pireneusok nyugati ága¬
verni a magyarok támadását zatai és az oczeán közt herczegségből 905¬
3. Az Egyházi-állam (Patrimonium Sancti
Petri) 755 óta a pápák világi birtoka; terii¬
lete mintegy 40—45,000 [1-km. Fővárosa
ben lett királyság. Fővárosa Pampilona.
13. Asturia királyságot a kordovai emír¬
ség s két oldalon a tenger közt 718-ban
Róma. Pelagius (Pelajo) alapította. Legnagyobb
4. Beneventum, 571 óta független her- (mintegy 135,000 CI km.) terjedelmét Árpád
ezegség. kortársának, III. Alfonznak idejében érte
5. Capua herezegség Beneventumtól 839- el, Déli szomszédai: az arabok ellen, foly¬
ben vált külön. Legnagyobb városa Neapolis
(Nápoly) volt.
6. Salerno, 839-ben Beneventumból ala¬
ton kellett küzdenie. Fővárosa Orvieto
(Ovetum).
Mindent összevéve, a román (latin) népek¬
kult herczegség. z nek mintegy 960,000 [1 km. területen 13 fiig¬
7. Amalfi kereskedelmi köztársaságot Ar¬
getlen országuk volt s Európának egy tized¬
pad idejében (892—908.) Mansus Fasulus fi
része hozzájuk tartozott.
lország többi
uralkodtak. A kordovai emirség volt Eur
pában egyetlen hatalmas birodalmuk. Alap¬
ját 7n július 19-én a vádi bekkai (xeres
családja herczegi czímmel kori részt
Itália déli része Sardiniaval a görög csá¬
szársághoz, Sicilia pedig az Aghlabitak
afrikai arab birodalmahoz tartozott,
Itdlia északnyugati szomszédja a két Bur- de la fronterai) diadallal vetették meg s a
nyugati gótok rovására folytonosan terjesz¬
tették. 756-ban J. Abderrámán függetlenné 48
tette a bagdadi kalifaságtól, Arpad kord- |
ban Mundhir, majd Abdallah emirek ellen
az ország nyilt lázadásban állt, a minek
© gundia volt, melyet a magyarok a tizedik
század első felében gyakran fölvertek.
8. Burgundia Cisjurana, vagyis Arelate,
a mai Francziaország délkeleti részén feküdt
és 879. október 15-én alakult külön kírály¬
sággá. Fővárosa Arelate. az volt az oka, hogy szabadelvű, bölcs és
9. Felsé-Burgundia (Burgundia Transju- türelmes emirek sem tudták kibékíteni a
rana) 889-ben a másik Burgundíától fiig- mohammedánt a kereszténynyel, az arabot
getlen kírálysággá alakult. Magában fog¬
lalta a Franche-Comtét, a mai Svájcznak
a nyugati góttal. A legélénkebb városi élet
abban az időben Európában a kordovai
a Reusstól nyugatra eső részét, Wallist és emirség területén volt. A fővárosnak: Kor¬
dovának lakossága számát egy millióra
becsülték. Nagyságra, fényre az egész vilá¬
gon csak Bagdad múlta felül.
A Földközi-tenger szigetei közül Corsica,
Sardinia, Sicilia és Malta az Aghlabitak
és Kréta a Tulunidak afrikai arab biro¬
dalmaihoz tartozik. Európából s az egy¬
kori római birodalombdl tehát majdnem
jó darabon Savoyát. Fővárosa Geneva.
(A mai Geneve vagy Genf.)
A két Burgundia kisebbitette, ellenben
Flandria és Brabant növelte a szomszédos
Francziaország területét.
10. Francziaország a mainál majdnem (
45.000 E km.-rel volt kisebb. 888-ban Eudes
(Odó) gróf alatt kivalt a frank birodalom¬
ból s külön nemzeti kírálysággá alakult
Királya 898929.
912-ben Normandiát hűbérül engedte át a
500,000 El km. három arab hatalmasság
kezén volt.
zt Karoly volt, a ki
A germánok államai jobbadan a római
birodalom határain kívül alakultak meg, s
örökségül mégis a germánok követelték ma¬
normánoknak. Orszagat, egyebek közt, a
magyarok pusztításaítól sem tudta megvé¬
guknak a római császárság eszméjét.
1 Anglia a régi klasszikus talajon ala- |
kult újra 878-ban, mikor a hét évtized óta “=
un. A barcellonai örgrófság 888-ban el- pusztító normánok ellen Alfréd kírály meg¬
szakadt Francziaországtól, A mai Spanyol- kezdte szabadságharczát. A norman hódí¬
deni. Az ország tarka néprajzi viszonyai
gátolták az igazi egységet, A főváros Páris
volt.