Page 94 [94]
illetné, mert Otakár és Podjebrád alig fog¬
lalkoztak kisebb tervvel, mint maga Szva¬
fenyeg
Arpad idején a keletrómai, azaz a görög
c Ez a birodalom, mely
395-ben vált külön Nyugat-Rómától, köz¬
épen Árpád
VI. (Bölcs) Leó császárnak idejében ren¬
dezte újra, A kormányzóságok (themák)
jobbadán Ázsiában feküdtek, mert Görög¬
országnak Európában kevéssel volt több
földje 200,000 CI km,-nél, Azonban nagyobb
és használhatóbb partvonala egyetlen egy
európai államnak sem volt. Finomabban
elgondolt, de hanyagabban, vagy szeren¬
csétlenebbül vezetett politikai élete sem volt
egyiknek sem, Nemzeti jellegét azonban ép
most kapta meg; mert a mikor a nyugati
erőtelen volt, az Alpokon túl pedig mint
császárság sem akart terjeszkedni. Az új
német királyság alapítója: Arnulf, német
vezetés alatt akarta fentartani a római
birodalmat s megszakítás nélkül folytatni
Nagy Károly imperiális politikáját; de ennek
Sei ie = hal
még évtizedekig, J. Ottó koráig kellett vara¬
kozniok. Az egykori nyugat-római biroda¬
lom területén egy-egy uralkodóház, vagy
valamely kiváló egyéniség körül mindenütt
nemzeti államok alakultak. A honkereső
gy az á | járó for
ebben az állapotában találták Róma örő¬
késeit, Mai hazájukban elhelyezkedve, azon¬
nal éltek is a kedvező alkalommal, mert a
letőrt birodalomnak minden országát, min¬
den népét, pusztító csapatok élén látogatták
meg. A hazai és külföldi krónikák többször
P Németországra ment feljegyezték, hogy kémeik a vezéreket az
át, a keleti, — bár Itáliából megtartotta a egyes országok föld- és néprajzi viszonyai¬
déli részt és Sardinidt, — kétségbevonhatat¬
lanul görög császárság lett, Benne most
már még a misét is görögül végezték; mi¬
hez képest Európa politikai érdeke immár
a templomok fzerint is megoszlott, VI. vagy
Bölcs Leó törvényhozó ís volt, De törvény¬
könyvvel nem lehetett leverni a barbárokat:
a bolgárokat, magyarokat, besenyőket, oro¬
szokat, kik a főváros, Bizáncz kincseire
vágyakoztak.
otthonosan érezték magukat Bizánczban s
a görögök hiába követelték
középponti üzleteiket Salonikiban rendez¬
A bolgár kereskedők már
tőlük, hogy
zék be. Tulajdonképen ez a kereskedelmi
féltékenység vezetett a VI. Leó és Simon
bolgár czér háborújára, melyben a magya¬
rok — a görög kereskedelemnek már Karch¬
ban csodálói — a császárral tartottak,
A nyugatrómai, helyesebben frank biro¬
dalom ép a magyarok honkeresése idején
bomlott fől teljesen. A 817., 837., 838.,
843., 870., 880., 885. és 887. évi dinasz¬
tikus jellegű osztályok részeire szakították
Nagy Károly egységes birodalmát, A föld¬
rajzi határok, a melyek közt a latin és
germán népek nyelv és nemzetiség szerint
sorakoztak, politikai határokká alakultak
át, A latin vagy román népek élén Itália
magának követelte a római császárságot
de még nemzeti királyság alakítására is
ról saját tapaftalataik és hírszerzéseik alap¬
ján nagyjából már eleve tájékoztatták.
1. Az olasz császárság északi síkságáról
pl. ezt a felvilágosítást adták: «Az előttűnk
fekvő, erősen népes síkságot (a Po lapályár)
egyik oldalán igen zord, terméketlen hegy¬
ség, másik oldalán pedig az Adriai-tenger
határolja; városai számosak és jó erősek.
Nem tudjuk, gyáva-e a nemzet, avagy
vitéz; de szemmel látható, hogy népességre
nézve számlálhatatlan, , , Ebben az ország¬
ban több drágaság van, mint a mennyit az
egész világon láttunk, vagy csak remél¬
hetünk is látni, e
Itália különben 891 február 21-ike óta
924-ig nemzeti császárság volt. Legfonto¬
sabb három örgrófsága, a burgundok, ma¬
gyarok és az arabok betőrésének irányában:
Ivrea, Friul, Spoleto. Hozzátartozott a mai
Tirol déli és Istria nyugati része is; de
testébe ékelődött Velencze s az Egyhdzi¬
állam; sőt a 888-ban alakult genovai köz¬
társaság is követelte elősmertetését. Ilykép
az egész olasz császárság csak fele volt a
mostani olasz királyságnak s lakosságát
sem lehet 4-5 milliónál többre becsülni.
Az arabok 890 és a magyarok 898 óta
gyakran háborgatták.
A mai Olaszország területén továbbá fiig¬
getlen államok voltak: