Oldal 92 [92]
OCR
hadjáratára az agg Mándnak helyrajzi értesítései alapján indult, — s a Szamos völgyében Gyelóval vívott csata után a nép hűségesküjének fogadása után szállotta volna meg Erdélyt. YUGAT NÉPEI ÉS ORSZÁGAI. A magyarok és rokonaik Európában leghosszabb vonalon először is a filávokkal érintkeztek. A szlávok jobbadán még csak most keresték azt az alakot, a melyben nemzeti féladataikat megvalósítsák. Állami és katonai tekintetben oly gyöngék voltak, hogy 862-ben miattuk a magyarok Lebédiából akadálytalanul portydzhattak a nyugatiak ellen; északról pedig három normán törzs a flav pártosok egyenes meghívására szállhatta meg Novgorod környékét. Innen a normán Rurik már 864-ben megalapította Oroszországot, s ugyanakkor, Kiev (Kió) elfoglalásával, elállta a magyaroknak a Dnjeperen át nyugat felé vezető gázlóját. 889ben a honkereső magyaroknak ezt az átjárót állítólag fegyverrel kellett kierősza kolniok. A vezérek korabeli magyarok többé nem bajoskodtak Oroszországgal, a mely már is háromakkora volt, mint az elfoglalt új haza. tenger déli részébe s a Besenyő-tengerbe (a Fekete-tenger északnyugati részébe) ömlő folyók vízválasztója. Ezt a határt a honkereső magyarok a lodoméri és halicsi flavok földjére érkezve lépték át. Már NyugatEurópához tartoztak mindazok a fldvok, a kik Oroszországtól nyugatra körülbelül a Majna forrásvidékéig, vagy inkább a Gr ichtől számított keleti úság 12. fokáig mindenütt csoportosan laktak. Lodomériában és Halicsban (Galicziában), a hogy a vízválasztó egy részét később nevezték, Konstantin császár szerint a fejér szerbek és horvátok a Balkán északi részébe kivándorolt szerbek és horvátok ősei Jaktak. Odább északon, a Vifftula vidékén a lenIgazi országos történelmök a IX. században még gyelek községekbe szétszórva éltek. nem volt, ha beszélnek is róla, hogy Krakót 7oo-ban, Przemyslt 750-ben és Piasztot 84o-ben kirdlynak választván, mindenik egyegy uralkodóházat alapított. Arpad idejé ben Lengyelország körülbelül felényi, mint Magyarország, de, egy X. századbeli tudó- 659 sítás szerint, nyugaton így is a legnagyobb €3 flav ország. Bővelkedett gabonában, hús- 7" ban, mézben, halakban. Fejedelme az adót bizánczi pénzben szedte s hónapszámra fizette [/ 3000 pánczélos lovasát. A poroszok a Visztula és a Memel töve közt a tenger partján tartózkodtak, A németeknek cserében nyest-bőröket adtak holmi rossz gyapjuruhákért. ragaszkodtak, lóhúst ettek, lótejet és lóvért sa 4 ittak. ( Pogány vallásukhoz Ű A pomeránok (tengermellékiek) az Odera, Netze, Visztula folyók és a Keleti-tenger közt s az Odera bal partján laktak. Területők csak 1062-ben lett fejedelemség. közt Sclavania gyűjtőnév alatt a csehek földjén körülbelül 32 flav törzs élt. Vise- G letőkben, nyelvokben alig különböztek a b szomszédos csehektől és lengyelektől. A csehek az V. században vándoroltak mai hazájukba, 844-ben 14 főnökük Regens- & burgban fölvette a kerefténységet. Sorsuk 429 azontúl — az előbbi fejezetben már meg- & beszélt Nagy-Morvaorszaggal fiiggs (b össze, 8 Árpád idejében mindezek a szláv népek még csak Oroszországban alapítottak államot. Alakulófélben volt Lengyelország; épen 4) szétmállott Nagy-Morvaország, de úgy, hogy csakhamar kivált belőle Csehország; délen 652 pedig két kicsiny, de jól szervezett ország: Horvár- és Szerbország vonta magára a figyelmet. Osszesen 9 államban, területen a vagy szövetségben, több mint másfél millió négyzet-kilométer volt a független flávok kezében. Csaknem megkétszerezhetnők ezta 6? számot a szomszédos országok flav alatt- Cu valdival, A Bjelo Jezerotél a Skutari-t6ig, némi |, Európának nyiltan az övék volt; van tehát értelme annak a szemrehányásnak, hogy Árpád gátolta meg a flávok egyesülését De ez a szemrehányás Árpádon kívül némileg Kun László és Mátyás királyokat is meg
